Románia ugyanis pénzgondokkal küszködik, és ennek legfőbb oka az, hogy az elmúlt években egyetlen olyan kormánya sem volt, amely képes lett volna felelősen gazdálkodni és betartani az EU-ban elfogadott 3 százalékos államháztartási hiányt. Az idén hatodik éve lesz, hogy átlépjük ezt a küszöböt – nem kicsivel, hanem nagyjából kétszeresen –, és bár ez egyre nagyobb nehézségeket okoz, semmi jele annak, hogy jó irányba változna valami.

Pedig tudja mindenki, hogy mi a teendő: csökkenteni kell a kiadásokat (de nem az amúgy is ezer sebből vérző egészségügyi ellátásban vagy az alig létező kutatásban, hanem a túlduzzasztott és túlfizetett közszférában), és növelni a bevételeket (de nem ám magasabb adókkal, hanem a kinnlevőségek hatékonyabb behajtásával). Ezért hirdette meg a Marcel Ciolacu által vezetett kormány az állami intézmények átszervezését: létszámcsökkentést ígért, és érdem szerinti bérezést a közszférában is. Ehhez képest a közalkalmazottak száma hónapról hónapra mintegy ezer fővel emelkedik, miközben az ország lakosságát csak a kivándorlók havonta bő négyezer fővel apasztják; így nem csoda, hogy EU-szinten nálunk a legmagasabb a közalkalmazottak aránya és a rájuk fordított kiadás (mert a bérek jelentős része a minimálbérrel arányosan növekszik). Ugyanebben a mioritikus hazában tízből négynél több gyermeket és háromnál több felnőttet fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés.

A nagy reform azonban az adminisztráció átszervezését illetően is épp annyira valós, mint amennyire a speciális nyugdíjaké volt tavaly: habár minden párt méltányos és igazságos rendszert, a nem munkaidőhöz és befizetéshez kötött időskori juttatások teljes eltörlését ígérte, a hosszú halogatás után kínkeservesen végrehajtott módosítások semmilyen lényegi változást nem hoztak. Itt-ott (de nem mindenhol és nem is egyformán) lecsíptek egy kicsit a plusz pénzekből, a többire pedig közel 40 éves határidőt szabtak, aztán elégedetten mosták kezeiket: ezt a kérdést is sikerült úgy rendezni, hogy a kiváltságok megmaradjanak. És ha az idei önkormányzati választások eredményét nézzük, a választók nem is orrolnak ezért az átverésért; valószínűleg emiatt érzi úgy Marcel Ciolacu kormányfő, hogy elég mímelni a reformokat. Nem tudni, hogy mire számít, mert az emberek ugyan becsaphatók, a számok (a költségvetési hiányé, az államadósságé, az inflációé stb.) viszont könyörtelenül, élesen világítanak rá az elmúlt évek, sőt, évtizedek mulasztásaira, amelyek zöméről a szociáldemokraták tehetnek.

Sok régebbi rossz döntésük következményeivel szembesülnek most ők is, de a jelek szerint nem tanultak sem a saját hibáikból, sem a másokéból – ellenkezőleg, minden arra mutat, hogy a görögországihoz hasonló pénzügyi összeomlás felé kormányozzák az országot. Teljes gőzzel, tudatosan, a saját érdekeiken kívül semmivel sem törődve. De a reform zászlaját lobogtatva...

Marcel Ciolacu gyermekek között. Nagy adósságokat hagy rájuk. Fotó: Facebook / Guvernul României