Elhárítani az orosz agressziót

Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő, romániai idő szerint szerda éjszaka hozott döntésekről elmondta: azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.

Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával. Hozzátette: 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.

Még nincs meghívó

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. A NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni. A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Beszámolt arról is, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozására. 

Ellentmondások

Súlyos ellentmondások övezik az ukrajnai háború kérdését a NATO részéről, különösen azért, mert míg a szövetségesek élesen elutasítják a párbeszédet Oroszországgal, Izraelt a fél világ arra próbálja rábírni, hogy kezdjen tárgyalásokat egy terrorszervezettel a gázai konfliktus rendezése érdekében – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács délutáni ülése kapcsán hangsúlyozta: a kelet-európai állam csatlakozása a korábbi bővítésekkel szemben nem erősítené, hanem gyengítené a szövetséget, mivel arról eltérő álláspontok vannak a tagok körében, még akkor is, ha ezt egyesek nem merik nyíltan felvállalni. Szerinte az ukrán belépés a katonai szervezet védelmi karakterét sem erősítené, az ugyanis azzal járna, hogy teljesen nyílt háborús konfliktus kockázata állna elő a NATO és Oroszország között.

Szijjártó Péter komoly ellentmondásnak nevezte azt is, hogy miközben az ukrajnai háború esetében a diplomáciai csatornák használata, a párbeszéd teljesen elveszítette a legitimitását a nemzetközi szervezetekben, a fél világ arra akarja rászorítani Izraelt, hogy a gázai válság rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat a Hamasszal. „Ez annyira furcsa, olyan ellentmondásos, hogy az ember fejében megfordul, hogy esetleg nem az van-e, hogy a háttérben zajlik valami, amiről mi nem tudunk. Hogy nem az van-e esetleg, hogy a háttérben zajlanak egyeztetések, viszont annak érdekében, hogy ezeket elfedjék, hisztérikusan reagálnak minden olyan felvetésre, amely az egyeztetések szükségességét hozza elő” – tette hozzá. A miniszter szerint a kételyeket csak erősítik azok a friss adatok, amelyek szerint az amerikai–orosz kereskedelmi forgalom májusban ötven százalékkal bővült az egy hónappal korábbihoz képest. Az Egyesült Államokba irányuló orosz exportot továbbra is az uráneladás húzza, s ez azért érdekes, mert Washington közben arra próbálja rászorítani Európát, hogy számolja fel a nukleáris együttműködését Oroszországgal – ecsetelte.

Orosz reakció

A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap újságíróknak Moszkvában, az észak-atlanti szövetség washingtoni csúcstalálkozóját kommentálva. Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására. Emlékeztetett, Moszkva kezdetektől hangsúlyozta: számára a NATO ukrajnai terjeszkedése elfogadhatatlan létfenyegetést jelent. Oroszország látja, ahogy a NATO folytatja infrastruktúrájának közelítését a határai felé, és a szövetség fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjen rá, ami hatékony válaszintézkedéseket követel meg Moszkva részéről.