A sok szomorú, tragikus esemény hallatán – természeti katasztrófák, robbantásos merényletek, életszínvonal-esés és elnyomorodás – bizony elszomorodik, letargikus helyzetbe esik embernek fia. De időnként jó hírek is keringenek az éterben, amit megírásra érdemesnek tartanak a lapok. Ilyenkor ágaskodik a felismerés, s szinte hangosan felkiált: hát még ezek után is van kedvünk falunapozni, hetyke-díszes kapukat állítani s egy cseppet pezderkedni velük a dölyfös külföld előtt! Hát legyen is, maradjon is építő-alkotó kedvünk, mert a megmaradásra predesztinált történelmi múltunk elvárja tőlünk, hogy békeidőben építsünk házat, s a ház elé, falu és temető bejáratához székely kapukat!
Rákóczi és Mikes Kelemen réges-rég rászolgált arra, amely dicső emlékükre állíttatott a közelmúltban Rodostóban! És jelképes székely kapuk hirdetik eleink dicsőségét Ószandecben, Buenos Airesben, Tapolcán, de Gelence, Zabola és Zágon székely-magyarjai sem adták alább az effajta becsület dolgában. És gyarapodnak a testvértelepüléseknek ajándékozottak is, lévén kézügyben a középajtaiak majosházi példája, az októberben felavatandó. Szemlátomást gyarapodik az ácsolásra-faragásra vállalkozók száma, akik nem pancser, de mestermunkával rukkolnak elő.
A háromszéki székely kapuk szaporodásának hírére, mintha hallanám, hogy felgyorsul az örömtől egykori szenetgyházasfalvi tanító nénim, Kovács Piroska szívverése, aki nyugdíjas pedagógus asszony létére is szívén hordozta a mindenkori székely kapuk sorsát a legszékelykapusabb faluban, Máréfalván.Örökségünk: A székely kapu című tanulmányában írja többek között: „Figyelemre méltóak a háromszéki kapuk arányai: a kapuk magassága és szélessége, továbbá a nagy- és kiskapu magassági viszonya, valamint a kiskapu feletti felület változatos alakítása. A háromszéki kapuk karcsúak, magasba törők, impozánsak, az udvarhelyiek szélesek, zömökebbek. Csíkban a két típus keveredik. Ez a fő díszítőfelület lehet egészen betöltött, berakott síkfelület, amely tele van lapos relief faragással, indás, leveles, virágos díszítéssel. Az udvarhelyi kapuknál ez a kompozíció szimmetrikus keretbe foglalt, míg a háromszéki kapukon szabadon formált. Háromszéken kedveltebb az áttört felületű, egy, négy vagy hat korong alakú ablaknyitás. Háromszéki és csíki kapuknál sajátos szerkezeti megoldás, hogy a galambdúcos tetőzetet 3–4 konzol tartja, a galambdúc pedig gyakran két lyuksoros. A kapu monumentális mérete ezt indokolja (méretarányosság). Háromszéken és Csíkban még domborítják is a kiemelt formát, a kiemelkedő faragások éleit gömbölyűre lecsiszolják.”
Hogy a feltámadt székelykapu-állítói kedvet jobban belehelyezhessem a mocorgó falusi turizmus éledező mozgalmába, idézem Nyirő József megállapítását: „A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családtagnak tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyébe újat teremt, mert az a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében, élővé válik azáltal, hogy a székely lelkét leheli belé, amikor kifaragja és az Isten nevét vési rá szelíd és alázatos betűkkel...”
És a galambdúc egyik végére keresztet, a másikra pedig kopját állít anno 2005-ben annak szimbólumaként, hogy más vallású, de egy nemzet vagyunk. Ami talán a két világháború között még nem volt divat, és nem láthatott az író és szerkesztő, a molnár és a gazdálkodó, az egyházi rendből kilépő katolikus pap, a Jézusfaragó ember című regény szerzője.
Ferenczy L. Tibor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
