Már az első percben emberhátrányba kerültek a magyarok, akik az első gólt Ancsin Gábor jóvoltából szerezték. Az egyenlítés után Bánhidi Bence talált a hálóba, nem sokkal később Bartucz László parádézott a kapuban. Húsz percig fej fej mellett haladtak a csapatok, kétgólosnál nagyobb különbség a 23. percig nem alakult ki. A folytatásban Bánhidi, Imre Bence, Ligetvári Patrik, majd betörésből Bodó Richárd volt eredményes, így vezettek a magyarok (13–10). Szünet előtt Bóka Bendegúz fülelt le egy átadást, és elfutásból növelte az előnyt négyre, az utolsó percben pedig Bodó egy lövéssel ötre (17–12). A félidő végére összeállt a magyar védekezés, ebben a szakaszban az alacsony termetű argentinok nem nagyon találtak rést a magas falon.

A második játékrészben is lendületben maradt a magyar gárda, emberelőnyben Lékai Máté saját térfeléről lőtt gólt az üres kapuba, nem sokkal később betörésből is betalált. A kapuban Palasics Kristóf sorra védte a lövéseket, a magyar előny pedig nyolcgólosra duzzadt, így Argentína időt kért. A stabil védekezésnek köszönhetően a dél-amerikai alakulat nehezen tudott tiszta lövőhelyzetet kialakítani, a saját kapuja előtt egyre többet szabálytalankodott, ezért a játékosok közül ketten piros lapot kaptak. A magyarok nyugodtan játszhattak, ebbe még az is belefért, hogy egy támadáson belül két ziccert rontottak. A dél-amerikai együttes egyre jobban elbizonytalanodott, ezt kihasználva Chema Rodríguez legénysége könnyű gólokat szerzett.