A 25. jubileumi évfordulóját ünneplő világhírű Cigányfolklór Tábor története 1999-ben Kommandón kezdődött, amikor a Lajtha László Alapítvány a falu varázslatos környezetében megrendezte az első tábort, amely bepillantást kínált a cigányság kultúrájába, különös, anakronisztikus életmódjába, ezáltal felkínálva a lehetőséget az első lépés megtételére a tolerancia és elfogadás felé. Az egyhetes táborok során a résztvevők a cigányság történetéről, kultúrájáról, társadalmi helyzetéről, aktuális problémáiról szóló előadásokat hallgathattak, dalaikat és táncaikat tanulhatták meg. A tábor legfontosabb jellemzője azonban a résztvevők egy hétig tartó együttélése, a közös tánc és beszélgetések voltak a meghívott cigány előadókkal, táncosokkal, zenészekkel.

Fotók: Henning János

A huszonöt év alatt a tábornak több mint háromezer résztvevője volt, a cigány táncok iránt érdeklődő erdélyiek és anyaországiak mellett az évek során olyan országokból is jelentkeztek a táborba, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Izrael, Egyesült Királyság, Szlovákia, Belgium, Hollandia, Svájc, Ausztria, Japán, Németország, Franciaország, Spanyolország – de volt olyan tábor is, ahol tizennégy különböző országból voltak résztvevők. A táncokat Orza Călin, Demeter Erika, Tőkés Edit, Tőkés Csaba Zsolt, Ivácson László, Tekeres Gizella, Kis István, Demeter-Kis Erika, Kádár Kata, Vajda Katalin, Redő Juli, Lőrincz Hortenzia oktatta, a talpalávalót a Szászcsávási Banda, a Pergő Banda, az Üsztürű, Heveder és Katlan zenekarok biztosították. A tánctanulásba a koronavírus-járványig minden évben bekapcsolódtak a kommandói iskola tanulói is.

Az idei tábornak hetven résztvevője van – köztük vannak Szlovákiából, Hollandiából, Franciaországból és az Egyesült Államokból is –, a szerdai jubileumi ünnepségen pedig közel százötvenen vettek részt.

A tábor 1999 óta meghatározó és hiánypótló rendezvénye a táncházmozgalomnak, hiszen olyan alkalmat teremt barátságokra, ismerkedésre, amely különböző etnikumú és kultúrájú embereket hoz össze – hangsúlyozta Tőkés Csaba Zsolt, a tábor művészeti vezetője a jubileumi ünnepség megnyitóján. Hozzátette, hogy a táborban kötődtek nagyon jó barátságok, szerelmek, komaságok, és még sorolhatná, ezért azt gondolja, hogy az elmúlt huszonöt év eredménye a szervezőket – a Pro Cultura Alapítványt és a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolát – felhatalmazza arra, hogy továbbvigyék azt a hagyatékot, amelynek mozgatórugója és szervezője a két éve elhunyt Deák Gyula Levente, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója volt. „Főhajtás előtte és az ő munkássága előtt, és köszönöm, hogy a családja megtisztelt minket a jelenlétével” – mondta Tőkés Csaba Zsolt, ugyanakkor elismerő szavakkal illette Tamás Sándor megyeitanács-elnököt és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, akik – szavai szerint – „nagyon nagy mértékben támogatják a kultúrát és azon belül a tábort”.

A továbbiakban Fejér Levente, Zabola polgármestere köszöntötte az ünneplőket, és örömét fejezte ki, hogy a Cigányfolklór Tábornak és a Mikes-kastélyban hétfőn kezdődő népzenei és néptánctábornak Zabola adhat otthont. Gáj Nándor, a táborhelyet adminisztráló Művészeti és Népiskola vezetője elmondta: méltó és hű partnerei lesznek a Cigányfolklór Tábornak, és reméli, hogy 25 év múlva még több fotóval és több emberrel ünnepelhetnek.

A tábor előzményeire és kezdeteire Orza Călin néptáncoktató és koreográfus, a tábor oszlopos tagja emlékezett. Elmesélte azt a történetet, amikor az őrkői cigányok körében felfedezték Dima Lajos (Öcsi) és Mocsel Antal (Rémusz) adatközlőket, akik a táborokban megmutatták és átadták az őrkői táncrendet. Mint mondta: kezdetben gátlásokba ütköztek, de ahogy az adatközlőkkel bizalmas viszonyba kerültek, egyre többen jelentkeztek a táborokba, s most már több család több generációja rendszeres résztvevőnek számít.

Az ünnepi felszólalások után pohárköszöntőre került sor, a jelenlevők megtekinthették azt a 150 fotóból álló kiállítást, mely Henning János, Condra Botond, Vörös Balázs és Kátai József lencséjén keresztül dokumentálta az elmúlt huszonöt évet.

Este Pap István Gázsa és a Heveder zenekar koncertjével, majd fergeteges táncmulatsággal folytatódott az ünnepi esemény.