Bejöttek a kormánypártok számításai

A június 9-ei önkormányzati és EP-választásokról Illyés Gergely kiemelte: habár régóta tudni lehetett, hogy ez egy „szuperév” lesz, az elején csak az EP-választás időpontja volt ismert. Az önkormányzati választásokat ugyan a költségtakarékosságra hivatkozva csatolta ehhez a két kormánypárt, de valójában az AUR előretörésének megakadályozása volt a cél, és ezt sikerült elérni. A választások előtt a PNL félt, hogy az AUR megelőzi, a PSD-nek pedig nem volt érdeke, hogy a koalíciós partnere válságba kerüljön és esetleg menessze Nicolae Ciucă pártelnököt; ezért indítottak közös EP-jelöltlistát. A számítások bejöttek, a két nagy párt közel 50 százalékos eredményt ért el az EP-választáson, és összesen 16 százalékkal többet a helyhatósági választásokon, ahol külön indultak; ez legitimálta a két pártelnököt.

Igazából azonban mindkét párt az elnökválasztásra gyúr, ezt a trófeát akarják megszerezni, különösen a PSD, amelynek húsz éve nem sikerült elnyernie. Egyelőre bejelentett jelöltek nincsenek, Marcel Ciolacu kormányfő pedig abban a fura helyzetben van, hogy akár nyer, akár veszít, a pártelnökségnek búcsút mondhat, habár ő volt az, aki a Dragnea-korszak után úgy felhozta a pártot, hogy már az EB jelentése is teljesen rózsaszín képet fest a román igazságszolgáltatásról.

Most az a kérdés, hogy a PSD jelöltje mellett ki jut be az elnökválasztás második fordulójába, mert akkor már nem a nyári közvélemény-kutatások szerint folytatódik a játszma, hanem akár PSD-ellenes szavazássá alakulhat.

Erre már volt példa: 2014-ben elég jó lapokkal indult a PSD, de akkor sikerült olyan szavazókat is megmozgatnia, akiket addig nem; persze, ha az AUR jelöltje lesz az ellenfél, más logika fog érvényesülni.

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye a második forduló elé ékelt parlamenti választást is befolyásolni fogja: ha például Elena Lasconi USR-elnök jut tovább, az a PNL parlamenti eredményeit lefelé, az USR-t pedig felfelé fogja húzni. A június 9-ei választásokon egyébként egyedül az USR szerepelt rosszul, a párt 4–5 évvel ezelőtti szavazói közül sokan távol maradtak az urnáktól.

A nagykoalíció olyan jól sikerült, hogy a liberális párt nagyon rövid idő alatt másodrangú szerepet kapott – jegyezte meg Székely István, aki szerint a PSD azért adott többletjogokat a PNL-nek (az EP-választási listán egyenlő arányban szerepel a két párt), mert nélküle egyedül maradna. A két párt egyébként együttműködésre van ítélve, jelenleg nincs más alternatíva.

Ami az elnökválasztást illeti, egyelőre az látszik, hogy Marcel Ciolacu nem akar indulni, de eddig egyetlen PSD-elnök sem kerülhette el a jelöltséget (és utána a bukást, hiszen az elmúlt húsz évben a párt minden elnökválasztást elveszített). Az valószínű, hogy a PSD jelöltje bejut a második fordulóba, de lehet, hogy nem a PNL vagy az AUR jelöltjével kell megküzdenie, hanem Elena Lasconi USR-elnökkel. (A PNL egyébként elszámította magát: az volt a forgatókönyv, hogy Iohannisnak találnak valami nemzetközi funkciót szeptembertől, és az ideiglenes államfővé előrelépő Nicolae Ciucă ebből a pozícióból lép fel az elnökválasztáson, de ez a terv közben dugába dőlt.)

A második forduló már többször hozott meglepetéseket, Traian Băsescu és Klaus Iohannis is esélytelenebb jelöltként diadalmaskodott, talán mert egyikük sem volt igazi pártelnök. A román közvélemény látszólag a pártok felettiséget részesíti előnyben, de félreérti az államfő szerepét: Románia nem félelnöki, hanem parlamentáris állam, az elnöknek főként protokolláris feladatai vannak, és rá tartozik a kormányfő, illetve a titkosszolgálatok vezetőinek kinevezése. Az viszont fontos, hogy a parlamenti választás ne essen egybe az elnökválasztással, mert utóbbin mindig sokkal többen vesznek részt.

Az RMDSZ nem dőlhet hátra

Az önkormányzati és az EP-választások összevonása az RMDSZ-nek is jól jött – véli Székely István, aki szerint a szövetség jó eredményéhez a korán megkezdett kampány és a modern szavazatfelhajtási technika, az emberek közvetlen megszólítása is hozzájárult. Elmondta, hogy a 2007-es és 2009-es EP-választásokon a romániai magyarok választási részvétele bő 40 százalékkal haladta meg a románokét, 2014-ben 17 százalékkal, 2019-ben pedig fej fej mellett volt. Meglátása szerint a romániai magyarok 6–65, legtöbb 70 százaléka mindenképpen az RMDSZ-re szavaz, ami szép, de nem elég az 5 százalékos küszöb teljesítéséhez; vannak, akik viszont konjunkturálisan szavaznak, például ha veszélyt éreznek, akkor felértékelődik az RMDSZ szerepe.

És az AUR veszélyt jelent, még akkor is, ha a tavasszal visszafogta a magyarellenességet, mert a Fidesz támogatására hajtott, amit nem kapott meg; rögtön jött is az erős magyarellenes hullám, Szatmáron és Kolozsváron ki is mondták, hogy a magyar iskolákat fel kell számolni.

Nem tudni, meddig mennek tovább ezen az úton, de ha nem jutnak kormányra, el fognak tűnni. A szavazóbázisuk megmarad, az elmúlt 30 évben szinte mindig voltak nagyjából 20 százalékos magyarellenes alakulatok, amelyek ugyan eltűntek, de jött helyükbe más.

Egyelőre az RMDSZ-nek sincs elnökjelöltje; Kelemen Hunor mondta, hogy nem kíván még egyszer az lenni, de akkor még úgy volt, hogy szeptemberben lesz az elnökválasztás. Most már tudjuk, hogy a parlamenti választás az elnökválasztás két fordulója közé van ékelve, és az lenne jó, ha a szövetség elnöke lenne az államfőjelölt is, mert nem lehet „kétfejű kampányt” folytatni ugyanabban az időszakban.

Ami nálunk reflexszerűen működik, azt a Felvidéken 14 éve képtelenek elérni, ami nekünk természetes – hogy a magyarság az RMDSZ-re szavaz –, az Szlovákiában nem az. Ott volt „elitszakadás” és vegyes párt is, de nincs erős képviselete a magyarságnak, és Erdélytől várnak útmutatást – jelentette ki Illyés Gergely, aki szerint az RMDSZ technikailag nagyon sokat fejlődött, meg tudta mozgatni saját közösségét, ez is egy érték.

Ez volt az első olyan kampány, amelyben elhangzott, hogy az EU nem csak jót hozhat, ennek az üzenetnek a célba érését segítette a magyarországi kampány is, de a közösség is jó választ adott arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha az RMDSZ nem jut be. A húsz éve nem látott jó választási eredményhez az is hozzájárult, hogy az emberek megértették: az AUR veszélyt jelent, de decemberre is megfelelő tétet kell keresni, mert nem vehető készpénznek, hogy mindig be lehet százezerrel több szavazatot hozni, ahogy ez a júniusi választásokon történt az előzőekhez képest.

Az 52 százalékos EP-választási részvétel 6,5 százalékot hozott az RMDSZ-nek, de ha 60 százalékos lett volna az országos részvétel, ez csak 5 százalék lett volna a magyarságnak – figyelmeztetett.

Az EMSZ hosszabb együttműködésben bízik

Az Erdélyi Magyar Szövetség idén először olyan keretmegállapodást kötött az RMDSZ-szel, amely négy választásra szól, de az elméleti alapok a következő négy „békeévben” való együttműködés folytatására is lehetőséget adnak – jelentette ki Zakariás Zoltán EMSZ-elnök. Pártja eleve úgy indult, hogy felmérte: hol van lehetőség magyar–magyar versenyre, hol kell közösen fellépni, de olyan település is volt, ahol azért nem indítottak saját jelöltet, hogy ne veszélyeztessék a magyar képviseletet. Nem volt egyszerű úgy kampányolni, hogy az önkormányzati választásokon a saját csapatot, illetve jelöltet előtérbe helyezni, az EP-választáson pedig az RMDSZ-listára való szavazásra biztatták a híveiket. Az eredmény a következő: az EMSZ nagyjából 30 százalékkal kevesebb tanácstaggal fog rendelkezni az ősszel megalakuló új önkormányzatokban, a közös EP-listára – amelyen EMSZ-es jelöltek is voltak, ha nem is befutó helyen – azonban majdnem annyival több szavazat futott be, mint amennyit az EMSZ-jelöltek kaptak, ahol indultak. A polgármesterjelöltek esetében az illető személyisége számított, majdnem minden esetben több szavazatot kaptak, mint a párt.

Az elhangzott országos helyzetértékelésekkel nagyjából egyetért, fontosnak tartja az AUR elleni védekezést, és úgy gondolja, az RMDSZ-szel kötött, általa méltányosnak tartott megállapodás helyi és területi szinten is konstruktív együttműködéshez vezet.