Szabó Zsolt „emlékeit elővéve” Erdővidékhez való kötődéséről vallott: 1960-ban diákcsoport tagjaként biciklivel érkeztek Barótra és mentek Kisbaconba Flóra nénihez, ahol nagy szeretettel fogadták őket, kezdő újságíróként pedig jelen lehetett, amikor 1969-ben az emlékházat avatták. Az Én Naptárammal akkor találkozott, amikor elkezdte feldolgozni Benedek Elek levelezését. A korabeli írók legjavával folytatott gazdag, mintegy ezer levelet tartalmazó anyag végül négy kötetben Benedek Elek irodalmi levelezése 1921–1929 címmel jelent meg, annak első kötetét pedig Baróton is bemutatták. Az 1980 februárjában a régi, a művelődési ház melletti könyvtárban tartott esemény mai napig „nagyon jó hangulatú találkozóként” él emlékezetében – mondta Szabó Zsolt.

Az irodalomtörténész örvendetesnek mondta, hogy Benedek Elek ükunokája, Bardócz Orsolya következetesen és kitartóan ápolja Elek apó emlékét: „egybeszed” írásokat, emlékalbumot ad ki, verseket zenésít meg és ad elő. Ebbe a sorba illeszkedik Az Én Naptáram 1922 és 1926 között megjelent kalendárium legjobb írásaink kötetbe szerkesztése. Általa az olvasó ízelítőt kap, hogyan is nézett ki, mit tartalmazott száz évvel ezelőtt az igencsak nagy érdeklődést kiváltó – általános meglepetésre a Baróton Égető Árpád nyomdájában készült mű több ezer példányban kelt el – tartalmas, nagyszerű írók értékes munkáit közlő kiadvány. Mások mellett Tamási Áron, Tompa László, Szentimrei Jenő, Nyirő József, Berde Mária, Áprily Lajos és Benedek Marcell nevét találjuk a szerzők közt.

Bardócz Orsolya verset adott elő és a kötetből olvasott fel részleteket, majd arra a kérdésre, hogy legközelebb milyen jellegű munkával áll az érdeklődők elé, csak annyit felelt, több ötlete is van, de azokról most nem nyilatkozik, meglepetésnek szánja őket. Olyannak, mint a frissen megjelent kötet.