Péntektől kezdik kihordani a postások az újraszámolt nyugdíjakra vonatkozó értesítéseket, ekkor fogják az ország idős polgárai megtudni, hogy mennyivel magasabb juttatást kapnak az új, fenntarthatónak mondott rendszer bevezetésével. Elvileg senkinek nincs aggódnivalója, hiszen az ígéretek szerint csökkenni senki járandósága sem fog, legalábbis nem azonnal: akinek az újraszámolással kevesebb jön ki, mint amennyit most kap, annak a nyugdíja addig marad a jelenlegi szinten, amíg a többi (inflációhoz és bruttó bérekhez kötött, automatikus) növekedésével a helyére nem kerül az új pontszámozásos rangsorban.
Mégis sokan aggódnak, pusztán azért, mert ennek a koalíciónak a reformjai valahogy mindig a visszájukra sülnek el, nem úgy, ahogy kellene és ahogy feltálalják az embereknek. Példa rá a speciális nyugdíjak fennmaradása is.
Bizonyára nem véletlen, hogy Marcel Boloș pénzügyminiszter épp most kezdett siránkozni a júliusban 4 százalék fölé ugró költségvetési hiány, illetve a magas kiadások miatt, amelyekhez a nyugdíjak megemelése havi kétmilliárd lejt tesz hozzá szeptembertől, bár azt óvakodott elárulni, hogy mikor lépjük túl az egész évre tervezett (eleve tarthatatlan) 5 százalékos deficitet. Még hátravan ugyanis két választás – a parlamenti és az államelnöki –, és a mindkettőben érdekelt kormánypártok továbbra is az „akár 80 százalékkal is magasabb” nyugdíjak nótáját fújják, habár ennek a törvénynek is kezdenek látszani a visszásságai, már az első emelt nyugdíjak kézbesítése előtt. A nagy szakszervezeti tömbök vezetői arra figyelmeztetnek, hogy az egykor nehéz munkakörülmények között dolgozó és így korábbi nyugdíjazásra jogosult személyeket a 25 évi munkaviszony után kezdődő stabilitási pontok hozzáadása hátrányosan fogja érinteni (nem most rögtön, hanem a következő években, amikor a nyugdíjuk stagnálni fog), és különösen azok járnak rosszul, akik 2024. szeptember elseje után mennek nyugdíjba.
A legnagyobb hátulütője azonban a méltányosnak nevezett új nyugdíjtörvénynek az, hogy egy merőben mesterséges országos átlagbért vesz alapul, azaz annak lesz 1 kerek nyugdíjpontja, aki pontosan 35 évi befizetéses munkaviszony alatt minden hónapban pontosan az országos átlagbért kapta meg, ami idén júniusban nettó 5176 lej volt. Ennyit nagyon kevesen visznek haza, a munkavállalók nagyjából 80–85 százaléka átlagbér alatt keres és fizet be a nyugdíjalapba, így hát a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz az átlagnál, ami júniusban 2250 lej volt. Arról még nincs adat, hogy az emelések után mekkora lesz az átlagnyugdíj, de nem is maga az összeg a fontos, hanem az, hogy mire lesz elég. Mert itt az infláció jóval magasabb, az életszínvonal pedig jóval alacsonyabb az európai átlagnál, és jövő évtől megszorítások, illetve adóemelések jöhetnek, mert az elmúlt évek kormányai egyszerűen képtelenek voltak felelősen gazdálkodni. És sajnos mindig rossz helyen próbálnak spórolni, illetve ellensúlyozni.
Tisztább képet az újraszámolt nyugdíjak kézbesítése után fogunk látni. Remélhetőleg nem olyant, mint pár éve Dragnea „nagy” béremelése után.
Marcel Ciolacu kormányfő nyugdíjasok között. Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu