Elhunyt Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus

A család tájékoztatása szerint életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte. Novák Ferenc Nagy­enyeden született, felmenői között örmények is voltak. A második világháború idején a család áttelepült Magyarországra, az érettségit már Budapesten tette le. Katonai szolgálata alatt készítette első koreográfiáját. 1954 szeptemberében néhány katonatársával alakította meg a Bihari János Táncegyüttest (a névadó cigányprímás a verbunkos egyik legjelentősebb képviselője volt). A tánccsoport egyre nagyobb sikereket ért el, a hatvanas évek elején már több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhettek. 1965-ben megbízták az 1949-ben alakult legrégebbi magyar művészegyüttes, a Honvéd Együttes tánckarának vezetésével, miközben együtt dolgozott a „biharisokkal” is. Közben levelező tagozaton elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakát, 1969-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett koreográfus-rendezői diplomát.

A Honvéd Együttesben nem engedték maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit, s végül szakított velük. A magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferenseként 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta munkáját. Ő vetette fel, hogy amatőr együttesek szerepeljenek egy táncjáték keretében a Dóm téren, és azóta hagyomány, hogy minden második évben a Szegedi Szabadtéri Játékok egy produkciójának gerincét a fesztivál tánccsoportjai adják. A hetvenes évek végén koreográfus-rendezői szerződést ajánlott neki az amszterdami Folklór Táncszínház, ezután párhuzamosan dolgozott Hollandiában és Magyarországon. 1983-tól megbízták a Honvéd Együttes művészeti vezetésével, irányításával a tánckar gyökeres változásokon ment keresztül. Novák Ferenc autentikus népi zenekart szerződtetett, létrehozott egy új formanyelvű dramatikus táncszínházat, az együttest bekapcsolta a hazai és nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe.

Novák Ferenc mindkét táncegyüttesével új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklórműsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balett­együttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is.

Legjelentősebb művei: A helység kalapácsa, Antigoné, Évszázadok táncai, Forrószegiek, János vitéz, Keleti táncvihar, Kocsonya Mihály házassága, Kőműves Kelemen, Lúdas Matyi, Magyar Electra, Magyar Menyegző. Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Fontosabb koreográfiái: Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok), Csíksomlyói passió, Egri csillagok, István, a király (rockopera), József és testvérei, Szarvassá változott fiak.

Erdélyből indult és erdélyi maradt mindhalálig – írja közösségi oldalán Kelemen Hunor. „Megtehette – folytatja –, amit nagyon kevesen tudtak megtenni: sosem hajlott vagy alkudott meg, ő csak derűvel tette a dolgát, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a népi és urbánus kultúrában. Szenvedélyesen szerette a hazáját, a Kárpát-medencét és a benne élőket. Azzal tehetünk a legtöbbet az emlékéért, ha mi is hasonló szenvedéllyel szolgáljuk közösségünket. Isten nyugtassa Novák Ferenc Tatát!”