Az oroszok elfoglalták Ukrajna egy részét, az ukránok meg augusztus 6-án elindultak elfoglalni Oroszországot, és sikereket arattak. Az ukrán támadás jókora meglepetést okozott még a külföldi katonai szakértőknek is, és gyomorszájon vágást Putyinnak. De érdekes módon az oroszok nem vonultak vissza az ukrajnai harcterekről védeni az orosz földet, és az ukránok sem a meghódított kurszki területekről, hanem tovább folytatják támadásaikat. Mindkét fél állítólag azt szeretné, hogy egy esetleges békekötésig minél jobb pozíciót és tárgyalási feltételeket tudjon kiharcolni.

A végén oda jutnak, hogy területcserékben egyeznek meg. Az oroszok megkapják az elfoglalt ukrajnai területeket, az ukránok meg a meghódított oroszokat. Ez jól fog jönni mind az oroszoknak, mind az ukránoknak, mert minkét fél azzal dicsekedhet, hogy győzött, és lám mekkora területet hódított el az ellenségtől. Az oroszok támadják az ukrán fővárost, Kievet, de az ukránok sem adják alább, mert ők viszon Moszkvát támadják drónokkal. Lehet, hogy nemsokára azzal fognak előállni, hogy ha sikerül meghódítani a másik ország fővárosát, akkor az oroszok Kievet teszik meg Oroszország, az ukránok meg Moszkvát Ukrajna fővárosának.

Már rég sikerült az oroszoknak elfoglalni a zaporizzsjai atomerőművet, de most az ukránoknak is a kurszkit. A háború befejezése után a két ország megegyezhet abban, hogy kölcsönösen szállítanak egymásnak áramot az elfoglalt erőművekből. Az oroszok aggódnak a kurszki területen működő atomerőmű miatt, mondván, hogy az ukrán támadás veszélyt jelenthet az erőműre. Most oda látogat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, biztosan sugárzást mérni. Baleset bármikor történhet, de csak úgy véletlenül, ahogyan hadgyakorlat közben egy közeli falut találtak el egy Lengyelországba vezényelt román katonai egység tagjai, ahol két lőszerdarab egy közeli településen ért földet.

Az ukránok különben mindenképp szeretnék leválasztani Európát az orosz gázról és ezt szolgálhatja az is, hogy elfoglalták a szudzsai gázmérő állomást, amelyiken keresztül Közép-Európába jön a gáz. A gázszállító berendezések megrongálása vagy a gáz elzárása súlyos beavatkozás lehet az érintett országok (Ausztria, Magyorszság, Szlovákia) gázellátásába és szuverenitásába, de végül is abból sem lett semmi baj, amikor felrobbantották az Északi Áramlat II. gázvezetéket. Még az sem derült ki (meg aztán nem is nagyon akarták tudni), hogy ki tette.

A magyarok és szlovákok sírdogáltak, mikor az ukránok leállították a Barátság vezetéken a kőolaj szállítását, de az Európai Bizottság megmondta, hogy nem tárgyal Ukarjnával az olajszankcióról, akkor most miért tárgyalna egy esetleges gázelzárásról?

Most az ukránok és az oroszok kölcsönösen fogdossák el egymás katonáit a megtámadott és elfoglalt területeken, akiket kicserélnek, de lehet, hogy még oda is eljutnak, hogy túszul ejtik a civileket, és a végén azokat is ki tudják cserélni.

A román katonai szakértők nagy bravúrnak tartják az ukránok kurszki kiruccanását, amivel bebizonyították: igenis, megérdemlik azt, hogy segítsék őket a NATO-tagországok, mert ha védekezni nehezükre is esik, de lám, támadni tudnak. Aztán hiába könyörögnek azért, hogy a nagy hatótávolságú rakétákat messzire vessék be, azt nem (vagy csak titokban) engedélyezik nekik. Ezért volt muszáj lépni orosz területek meghódítása céljából.

A román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, Silviu Predoiu szerint az ukrán elnök egy nukleáris támadás kockázatának tette ki szövetségeseit azzal, hogy állítólag a beleegyezésük nélkül támadta meg az orosz Kurszki régiót. Lehetséges, hogy titokban kellett tervezni az egészet, mert ha az ukránok megkérdik szövetségeseiket, azok esetleg ellenezték volna, de ami még rosszabb, megsúghatták volna az oroszoknak is, és akkor elmaradt volna a meglepetés ereje. Ha viszont kiderülne, hogy az ukránok támogatói támogatták a támadást, akkor az oroszok bosszúból támadhatják a támogatókat, és a NATO rögtön oda- vagy visszacsapna az oroszoknak, és így az ukránok járnának jól.

Fotó: Facebook / Volodimir Zelenszkij