Egy szóval nem leírható: Bálványos, Várpad a legendás vár alatt, Csiszárfürdő a Csoma-hegy lábánál, Bálványos Resort a Büdöshegy előterében. Nekünk ez a magas hegyi kikapcsolódás: a friss levegő, az a hely, ahol egy csokorban minden természetes tényező, a gyógykezelés is adott. Most, közel fél évszázad után elmondható, hogy ez a csodálatos vidék tárt karokkal vár.
Története, helytörténete visszanyúlik a pogányság korába, amikor épülni kezdett Bálványos vára. Romjait lassan eltakarja szemünk elől a Várhegy lombsátora, de történetét megőrzi majd a könyv, a nyomdafesték. Ez a térség megyénknek az a darabkája, ahol csak úgy sorakoznak az érdekesnél érdekesebb helyszínek: a gyógyvízforrások, védett erdők, borvizes fellápok, hegyi ösvények, történelmi helyszínek, a halálos de ugyanakkor enyhülést is adó gázfürdők, a szemmosó vizek kutacskái, a barlangok egész sora és könyvekbe rejtett érdekességei, a legendák, regék és valós történetek, a kellemes illatú gyógynövények, melyeknek leveleit kőoltárain égette füstté a régi ember abban a hiedelemben, hogy megmenti fájdalmaitól a számára ismeretlen Isten, mások szerint az általa földre érkező Hadúr.
A helynek nevet adó vár lábánál terül el a Bálványosnak nevezett fürdőhely, ahol a szórakozni vágyók számára hóhullások előtt még disznóölő versenyeket is rendeznek, Csiszárfürdő kiváló üdülőhely, az ezerméteres Bálványos-hágón pedig a kikapcsolódni akarókkal fog kezet a Bálványos Resort az ultramodern üdülő-pihenőajánlatok sorával.
Megállót parancsol Torja
Érdemes elidőzni a hegylábi nagyközségben, maréknyi látnivaló fogadja itt az idelátogatót, a múlt emlékei, amelyek fényében a jelent is másképpen szemléli az utazó. A nagyközség emlékparkjában fogad a lábát nyergére tevő Árpád fejedelem, a tudós báró Apor Péter, aki a katolikus templom alatt alussza örök álmát, ott van a vitéz székely huszárok lovas szobra, Kozma István vezérezredes is, de a világ legmagasabb faragott kopjája is, melyet, hogy le ne dönthesse a Nemere, kikötöztette megrendelője. Jókai Mór is itt kereste a Damokosok falujának múltját, itt kanyarodik déli irányba az út Futásfalvára, az is mélyen katolikus falu, hisz zarándokhely, ide mentették, itt őrizték negyvennyolc után a Csíksomlyói Istenanya csodatevő szobrát, itt ringatták bölcsőjét Székely György „csapatvezérének” Makó Györgynek. Torján még befejezés előtt áll az építészeti emlékekben gazdag báró Apor család kastélya, emlékhely a Mária-kápolna, ahol báró Apor Csabának nyugszanak porai, előterében pedig mellszobrot állított a község a boldoggá avatott Apor Vilmos győri vértanú püspöknek.
Torja település része Karatna. Álljunk meg egy pillanatra a Torja vize teraszán emelkedő református templom előtt, ebben hirdette Isten igéjét oly távol Kisbacontól tiszteletes Benedek Ignác kálvinista lelkipásztor, akit – mint nagybátyját – sokszor meglátogatott a későbbi meseíró és mesegyűjtő Benedek Elek. Feltorján felújították a katolikus kis templomot – oltárképén T. Szent Mártont láthatjuk, tőle kőhajításnyira a feltorjai műemlék református vártemplomot. Ennyi dióhéjban a vaskosabb színtiszta magyar történelem s megszólal a helytörténet, átadjuk magunkat a nyaralást, üdülést szolgáló természetnek.
1912-ben látogatott Futásfalvára Papp Károly budapesti geológus, hadd ismerkedjen meg azzal a gázömléses területtel, melynek híre eljutott a magyar fővárosig. Kutatásai nyomán született, a Futásfalvi Pokolvölgy Háromszék vármegyében c. beszámolója tette ismertté ezt a helyet a szélesebb közvélemény előtt. A mofettagázos kiömléseiről híres terület Torjáról könnyebben elérhető, a vulkanikus eredetű szén-dioxid-gáz szintje alá kerülő élőlény itt menten elpusztul. Itt van a Szeregető borvízforrás, melyet régebb palackoztak, nevét Diána istennőről kapta (Diana holdistennő a római mitológiában népek védnöke, a nők, a szülés és gyermeknevelés patrónája, az állatok és a vadászat istennője volt – Kgy. Z. megj.). A hely egyetlen mofettájának a felújítására a torjai iskolások pályáztak. De igazából már ez a festői hely erdős-legelős övezetben van, induljunk tehát tovább!
Apor kastély
Bálványos-vidék erdős térsége
mindenütt várja látogatóit. Újabb kori fejlesztését Torja község önkormányzata kezdte meg évtizedekkel ezelőtt, annak vezetője, Daragus Attila szorgalmazására.
Új foglalatokban kaptak helyet a fürdőmedencék, a források (a lúgos Szejke és a Vasas), két éve működik a Relax nevet viselő kezelőbázis, a magas erősségű vulkanikus eredetű gázzal működő mofetta és a különleges székely (és nemcsak) gasztronómiai jellegzetességeket kínáló Vár vendéglő. Újrafestett és felújított turistajelzéseket készítettek a megyei hegyimentők a környék látnivalóihoz: Bálványosvár romjaihoz, a Torjai Büdös Barlangokhoz, a Buffogó felláphoz, a Hargita megyei Szent Anna-tóhoz és a Mohos lápos életteréhez s annak maradványnövényeihez, a várpadi Istvána vendéglátóipari egységhez, a kisebb-nagyobb vasas-borvizes lábáztatókhoz, a hangoskodó utóvulkáni működést mutató fortyogókhoz, az Apor lányok feredőjéhez és természetesen a Csoma-hegy lábánál elterülő Csiszárfürdő felé. Közel tíz orvosi javallat szerepel a Relax kezelőegység orvosi ajánlatainak listáján (magas vérnyomás, érbetegségek, degeneratív reumás bajok, gyomor- és bélbetegségek stb.) ezek igénybevételéhez azonban ajánlott minden ideérkezőnek kikérni családorvosa véleményét.
– Bálványos nagyon kedves az én számomra – hangsúlyozta elég gyenge magyarsággal a Vár vendéglő asztala mellett egy fürdővendég –, minden nyarat itt töltök, teljes a kikapcsolódás, csendesek az éjszakák, medvével még nem találkoztam.
Bálványos területének egy, a bálványosi Várhegy előterében található részét nevezték a régiek Várpadi feredőnek. A két világháború közötti időben Transilvania-fürdő névre hallgatott, nevét a hasonnevű kolozsvári bankról kapta. Hétvégi házak, borvízforrások sorakoznak itt is. Ilyen az Istvána Panzió közelében a Kemping- vagy a Györfi-forrás, a Várhegy lábánál, a Liga pusztája nevű helyen a felújított Imola-forrás, vize bikarbonátos, sós és vasas, magas ásványisó-tartalommal.
Daragus Attila
Bővülő kínálat: Csiszárfürdő
Nem volt nagyon ismert ez a hely a turisztikai és a fürdőirodalomban, pedig története még a magyar millennium előtti időkig nyúlik vissza. Csiszár Dénes (1857–1937) földbirtokos vadászatok alkalmával figyelt fel a legváltozatosabb természetes gyógytényezőkre: ásványvízforrásokra, kisebb gázfeltörésekre és elhatározta, hogy vásár útján bővíteni fogja területét. Így is lett, de befejezni a viharos XX. században nem tudhatta. Nagyot fordult az idő kereke, amire visszatérhettek ükunokái, a Taierling fivérek (Iohann és Péter), akik megpróbálták visszaszerezni az egykori területek egy részét, amit bővíteni kellett, és közel tíz éve annak, hogy saját erővel, baráti közmunkával, valamint pályázat révén újjávarázsolták az üknagyapjuk megálmodta fürdőtelepet.
De maradjunk még egy pár percig a múltnál. A helyet, mivel magántulajdont képezett, az 1948-ban bekövetkezett államosítás során a legkönnyebben lehetett állami tulajdonba venni és beiktatni a hamarosan megalakult rajoni fürdővállalat, majd pedig 1968 után a Kovászna Megyei Turisztikai Hivatal tulajdonába. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás után azonban éppen annyi idő telt el, ami elég volt arra, hogy minden építmény romossá váljék, még az újonnan épült szállodák is. Csiszárfürdő övezetében nem volt sikeres privatizáció az 1989. évi rendszerváltozás után, mint más üdülő-fürdő helyeken.
Az építtető Csiszár Dénes ükunokái őseiktől örökölt páratlan kitartásukkal kezdték meg 2007-ben a fürdő felélesztését. Felújították a Csiszár-villát, használatban van a korszerű mofetta, kiépítették a Főösvényt, létrehozták az elődökre emlékeztető, teljesen új Ősök forrását, a régi fürdőmedencéket (Csokoládés, Vallató, Hammas, Arany stb.), melyek ma már használható állapotban várják a csendes-nyugalmas családi pihenő-üdülő gyógyhelyet igénylőket.
Új mofetta
Rekreatív mennyország ezer méter felett
(...) „A föld alatti erők csodaműhelye ez. A mai korban ez az egyszerű neve van: a „Büdös”. A rengeteg őserdők közepéből tolakodik előre egy óriási bérctömeg, egymásra hányt düledező sziklák romhalmaza: mintha egy bedőlt tűzhányó volna. Oldalait kiégett likacsok, súrlókövek fedik; ércsalak-maradványok: mogyoró-, galagonyabokor csenevészik a hasadékok között: azokon is rőt a levél. Csak a pemétfű látszik itthon lenni, s a sírok és romok két virága, a kövirózsa meg a sárga szaka. A halál országa ez” – így kezdi a Büdöshegy lábánál fekvő régi feredőhelyről, a Torjai Büdösről szóló írását a márciusi ifjak egyike, a regényíró Jókai Mór (1825–1904) Bálványosvár c. (1883) regényében.
A millenniumi ünnepségek táján báró Apor Gábor megkezdte a Bálványosi-hágón, a Sósmezőn faágakból képzett sátrak helyett egy, a millennium évében korszerűnek számító luxus gyógyszálló építését az azóta már vizevesztett borvízforrás előterében, aminek a Fidelis-forrás nevet adta. Gondosan megalkotott juttatásokat nyújtott Apor Gábor intézete – olvastuk – ismerték a szén-dioxidos gázfürdőt, a gyógytornát, a hasznos séták számára megépítették a Büdös-barlanghoz mint óriás mofettához vezető enyhe emelkedésű gyógysétányt, melléje a Mária-oltárt, ahol imádságos hálájukat fejezhették ki a hívő vendégek akár indultak, akár megérkeztek a jótevő gázfürdőből.
Alig telt el szűk húsz év, az első világháború hadműveletei során az Apor-féle gyógyszálló porrá égett, és csak a romjai maradtak a Büdös-barlang gázából szén-dioxidot palackozó bálványfürdői üzemnek is, ami az egész Osztrák–Magyar Monarchia legelső szénsavpalackozója volt. Rohantak az évtizedek s a második világháború kitörésének előestéjén egy bukaresti műépítész – Grigore Ionescu (1904–1992) – megtervezte a máig korszerű vonalú, utólagosan teljesen megújult turistaszállót, ami előbb a tüdőbetegek gyógyító helye lett, majd a diktatúra elején – állami tulajdonban – Hotel Carapați néven a gyerekcipőben járó hazai turisztika szolgálatába szegődött.
Mária-kápolna
Jómagam 1974-ben, a megyei turisztikai hivatal hidrogeológusaként borvízkutatást vezettem az övezetben, s javasoltam, hogy a megújult szálló neve legyen Hotel Fidelis. Láttam, hogy kételkednek, nem mondhattam el, hogy a torjai báróné nevét javaslom, pedig a név a mindenkori betegek iránti hűséget (fidelitate!) jelképezi.
Lám, most ismét új fordulat tanúja vagyok, 34 esztendővel a rendszerváltás után megyei lapunk riportereként járom a csodálatos épület lépcsőit Szarvadi Loránd tulajdonossal és mesélek az olvasóinknak a megújult, kibővült és továbbra is bővülő Bálványos Resort korszerű pihenő és rekreatív centrumról és környékéről.
A most is korszerű vonalakat őrző, 1938-ban épült és azóta többször újjászületett Grand Hotel Bálványos sokadszor öltözött új köntösbe, mi pedig megmásztuk a legmagasabb harmadik ultraluxus egészségmegőrző épület utolsó emeletét is, innen fotóztuk az álomszép Bodoki-hegység csúcsait.
Bálványos Resort 3.emelet
Most csak turisztikai látványosság a Büdös-barlang,
pedig kiömlő gázával Európa legnagyobb mofettáját lehetne megteremteni itt! A Büdös-hegy (1143 m) oldalában érezhető volt, miképp folyik alá a levegőnél nehezebb mofettagáz a Büdös-barlangból, a jellegzetes kénhidrogénes (kotlós tojásra emlékeztető) szagával, ingyenesen és ki tudja még meddig?! Találó ennek a helynek a népi neve is, melyet Jókai is Pokol tornácának nevezett, csodálatos helye Háromszéknek is, Natura 2000 természetvédelmi terület részét képezi.
A mofettagázhoz, a Büdös-barlang történetéhez tragikus események is kötődtek, mert a lepergett századok alatt (véletlenül vagy szándékoltan) több személy végezte életét a gázban. Egy szomorú esetről éppen a barlang felé tartó út mellett álló sírfelirat tanúskodik, felírata így hangzik: „1856. Szárazajtai Josa Isáknak véletlen elhunyt XLII éves tetemei kiért minden jóknak hullanak könnyei ezen sirban nyugosznak” Józsa Izsák halálának körülményeit dr. Lévai Lajos, a székelyudvarhelyi református tanítóképző tanára jegyezte le, ő így hallotta: „Józsa Izsák (…) nagyon jóravaló, jámbor ember volt (…) ment nézdegélni a barlangba s egyszerre valami erős szag fintorította meg az orrát, kikapta nagy hirtelen zsebkeszkenőjét és az orrához szorította. De vele együtt két húszast is kirántott a zsebéből, ami a földre gurult. Sajnálta szép húszasait, mert nagyon takarékos ember volt, utána gugolt a guruló pénznek s közben vagy kettőt szippantott az aljban levő halálgázból. A pénzt már nem tudta többé felvenni, mert holtan terült el a földön... Két húszasért odaadta az életét”.
A Relax kezelőközpont
A barlang nem az egyedüli szén-dioxidos gázömlés a Büdös-hegy oldalában. Nyílásától jelzett turistaösvényen juthatunk el a közvetlen közelében lévő Timsós-, majd a Büdös-hegy északi oldalában a járatlan (és életveszélyes!) Gyilkos-barlanghoz. A Büdös-barlang üregéből naponta több ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid-gáz illan el és keveredik a levegővel. A barlangban lévő fojtógáz szintje alá kerülni biztos halált jelent. Mint természetes gyógytényező, nagyon hatásos. Szén-dioxid-koncentrációja 98–99%, természetes radioaktivitása eléri az 1000pCi/l (olvasd: pikóküri) értéket.
Innen, a jelzést követve juthatunk tovább az Európa-híres Madártemetőhöz, melynek mélyedésében gyakran láthatunk gázban elpusztult szárnyasokat, betévedt kisemlősöket, rágcsálókat. A jelzett ösvény végén találjuk a tudományos szempontból védelemre szoruló Buffogó nevű fellápot, ami növényritkaságokat rejteget. Ez egy buborékoló borvízzel tele medencében alakult ki, melyben több ritka növény él: egy észak-európai eredetű mohafaj, a keskenylevelű gyapjúsás, a kereklevelű harmatfű, a tőzegrozmaring, a szibériai hamuvirág.
Az egész hely botanikai rezerváció.
