Ismered a Scrabble nevű társasjátékot? Ez egy szójáték, melyet a világ minden táján ismernek. Nagyon népszerű és szórakoztató játék. Egy négyzethálós táblára szavakat kell kirakni különálló betűkből, és nem is akárhogyan, hanem hálószerűen, egyik szót a másikhoz kapcsolva. Két, három vagy négy ember játszhatja, a játékidő pedig akár két óra hosszú is lehet, ha a játékosok igazán komolyan veszik a versenyt.
Mi lenne, ha most – új kenyér és hálaadás ünnepe után – elneveznénk egy kicsit ezt a játékot. Scrabble helyett legyen a neve Hálatábla. És ne hívj ellenfelet. Egyedül játszd, csak te és a betűk, meg a tábla előtted. És a csend meg az Úr Isten.
Kezdj elcsendesedni és imádkozni, majd tekints vissza az eddigi életedre. A betűket figyelve konkrétan nevezd meg mindazt, amit Istennek köszönhetsz. Ha megvan, helyezd fel a táblára. Nagyon jó, ügyes! Már el is kezdődött a játék, hiszen egy szó már fenn van. Mondjuk a kenyér… hiszen vasárnap azért adtunk hálát, hogy Isten idén is megáldotta a szántóföldeket, lett termés, lett bőven betakarítani való. Lesz kenyér az asztalon, lesz mit enni, mert Isten gondoskodik a testi táplálékról. A kenyérhez gyorsan hozzákapcsolhatjuk az igét is. Ha a testünk jóllakott, a lelkünkről sem feledkezhetünk meg, mert „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4,4). Adjunk hálát hát a Szentírásért! A tápláló igéért, a tanításért, vigaszért és biztatásért, amit naponta küld nekünk gondviselő Istenünk.
Na de lépjünk tovább! Figyeljük a betűket, engedjük, hogy lelki szemeink előtt szavakká rajzolódjanak. Hálaszavakká. Megvan! Egészség, amit a Szentírás e betűjéhez csatolhatunk. Bizony, csak a beteg ember tudja igazán, milyen nagy dolog, ha oda az egészség. Ha tehát mozogsz, jársz-kelsz és nem fáj semmid: adj hálát az egészségedért!
Kenyér, ige, Szentírás, egészség… ezek már fenn vannak hálatáblánkon. Ideje hálát adni a társért, és a családért is, szeretteinkért, rokonainkért, barátainkért. És a nagyobb családért: a gyülekezetért. Hatalmas ajándék, hogy nem vagyunk egyedül, hanem szüleink, testvéreink, házastársunk, gyermekeink, unokáink ott vannak mellettünk. És ott vannak mindazok, akikkel egy szívvel és egy lélekkel tudunk hálát adni, imádkozni és Istent dicsőíteni. Áldás az, ha megoszthatjuk örömeinket és bánatainkat. Áldás, ha terheink cipelésében, álmaink elérésben van segítségünk.
Adjunk hálát az egész életért…
De ne hagyjuk abba a játékot, hanem nevezzük néven mindazt, amiért hálásak vagyunk az életben, és töltsük meg Hálatáblánkat. Ez a pár dolog, amit itt felsoroltunk, csak a kezdés. A folytatás mindenkinek a saját kezében van. Idő is van bőven: nemcsak két óra, hanem az egész élet, annak minden egyes napja.
Engedd hát, hogy beszippantsanak a betűk, és töltsd meg a „tábládat” a hálaadás szavaival.
Marosi Tünde
