Az SZKT meglepetések nélkül, az előre elképzelt forgatókönyv szerint zajlott. A testület egyhangúlag fogadta el az EMNT-vel kötendő megállapodást, és döntöttek arról is, a szövetség kongresszusát április 25-én tartják, a helyszínt pályázatok alapján választják ki.

Markó Béla beszédében részletesen szólt az országos társadalmi-gazdasági kérdésekről, az RMDSZ új, ellenzéki szerepéről és célkitűzéseiről. Leszögezte, az RMDSZ elutasítja az államelnök RMDSZ- és magyarellenes kijelentéseit. ,,A területi autonómia kérdésé­ben tudtuk, hogy a román politikusoknak más a véleménye, de olyan megfogalmazással, hogy soha nem lesz területi autonómia, nem tudunk egyetérteni. Mi úgy gondoljuk, hogy a területi autonómia lehetséges, és a területi autonómia lesz is" — szögezte le Markó Béla. Bizarrnak és egyben veszedelmesnek nevezte azokat a nyilatkozatokat is, amelyek szerint nem a jelenlegi kormánytöbbség, hanem éppenséggel az RMDSZ él az etnikai tisztogatás eszközeivel a székelyföldi állami intézményekben, mint fogalmazott, ez ,,felhívás lehet a keringőre", fokozódhatnak a magyarság és az RMDSZ ellen irányuló további politikai támadások. Igyekeznek mindent megtenni, hogy a székelyföldi megyék állami intézményeiben tiszteletben tartsák az etnikai arányokat — ígérte, és úgy értékelte, jogos a Kovászna és Hargita megyeiek aggodalma, de azt is leszögezte, a szövetség nem szűkítheti le csupán erre a kérdésre küzdelmét.

,,A tisztségek fontosak, de csupán eszközt jelentenek a magyar közösség érdekeinek érvényesítésében, csupán elemei az egyenjogúság megteremtésének" — hangsúlyozta Markó. A Tőkés Lászlóval kötött megállapodásról az RMDSZ elnöke elismerte: politikai kényszer miatt jött létre, nem lehettek annyira felelőtlenek, hogy külön-külön indulással kockáztassák a brüsszeli képviseletet. Ez a kompromisszum erőt, nem gyengeséget sugall — hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint ,,a közösséget érintő kapitális, stratégiai kérdésekben valamilyen módon együtt kell működni".

A hozzászólók többsége az intézményvezetői tisztségek megőrzésének fontosságát emelte ki. Borbély László kormánynak eljuttatandó memorandum összeállítását, Olosz Gergely aláírásgyűjtést javasolt, Winkler Gyula a szórványban szükséges pozitív diszkriminációról beszélt. Kelemen Hunor ügyvezető elnök Băsescu nyilatkozatainak ellentmondására hívta fel a figyelmet: ha Románia nemzetállam, hogyan lehetséges az etnikai tisztogatás? — tette fel a kérdést, Băsescu gyakori székelyföldi látogatásai kimerülnek a szilvapálinkázásban és kürtőskalácsozásban, kézzelfogható hasznot nem hoztak a régiónak — mutatott rá. Többen bírálták Eckstein-Kovács Pétert, az államfő kisebbségügyi tanácsadóját, de ő elmagyarázta, akkor adhat tanácsot, ha igénylik tőle, és Băsescu nem kérdezte, mielőtt a székelyföldi autonómiáról nyilatkozott. Sógor Csaba javasolta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mintájára hozzanak létre egy ifjúsági egyeztető fórumot is. A testület eldöntötte: az RMDSZ 9. időközi — azaz nem tisztújító — kongresszusát április 25-én tartják, és az 509 kongresszusi küldöttet egy bonyolult algoritmus alapján jelölik ki.