Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül – vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Loránttal, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit. Rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és „kettős mérce”, ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését. Rámutatott: jó dolog, hogy ez a légi és vízi határátkelésben megvalósult, de mielőbb szükség van rá a szárazföldi határok vonatkozásában is. „Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon” – mondta Zsigmond Barna Pál. Jelezte: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.
Vincze Loránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. „A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene” – mondta Magyarországra utalva. Úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.
Zsigmond Barna Pál szerint a határ menti utak kiépültek, készen állnak a nyitásra, és a teljes csatlakozás a vasúti infrastruktúra fejlődésében is „új dimenziót” nyitna. Aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar–magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be.
Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre. „Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak” – húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országon százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez „politikusi érv”, holott a valóság talaján kell maradni és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.
Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. A migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálniuk a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt – mondta. Elhangzott: az uniós megoldások a konszenzusról szólnak, és addig kell tárgyalni, amíg megszületik a közös döntés. Úgy vélte, rossz, hogy ezen a téren mindig a kelet-európaiak a vesztesek, ezen kell javítani. Vincze szerint a kérdésben Bulgária „a gyenge láncszem”, és Romániának is „fokoznia kell a diplomáciai erőfeszítéseket”. Zsigmond szerint a schengeni rendszer épp amiatt „recseg-ropog”, mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat.