Rendkívül aggasztóak Románia gazdasági kilátásai, főként a választási szuperévben elszabadult államadósság miatt – figyelmeztet több elemző. A gazdasági folyamatok alakulása – a fogyasztástól a versenyképességig – mind azt vetítik előre, hogy nehéz évek elé néz az ország. Alábbiakban a Cursedeguvernare elemzése alapján röviden azokat a „fekete lyukakat” térképezzük fel, amelyek külön-külön, de egymást erősítve is aggályossá teszik a hazai gazdaság kilátásait.
A „nem lesz jövőben adóemelés” jelszó – a folyamatok láttán – aligha tartható. Az elemzők szerint azonban ez nem csupán az elszabadult költségvetési hiány következménye lehet. Hiszen az első fél év gazdasági növekedése csupán 0,7 százalékos volt, holott az egész évre vonatkozó előrejelzés – amelyre mind a költségvetési, mind a hiányszámítások alapultak – 3 százalék.
Ez annál is inkább aggasztó, mert – amint azt egy korábbi elemzésben írtuk – éves összevetésben a fogyasztás 10 százalékot bővült, vagyis még uniós összehasonlításban is történelmi csúcsot döntöget. S mert ezt nagymértékben hitelből fedezte a lakosság – június végéig a hazai háztartások annyi fogyasztási hitelt vettek fel, mint tavaly egész évben, a tendencia pedig folytatódni látszik –, valójában a csekélyke gazdaságnövekedés az elkövetkező évek „kárára” történt.
Gyengélkedő ágazatok
Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy egy fontos növekedést jelző ágazat, a lakásépítés az első fél évben 22 százalékot zuhant 2023 azonos időszakához képest, miután egy évvel korábban még volt egy 10 százalékos visszaesés. Ennek egyenes következménye már látszik, a nagyobb városokban a bérleti díjak már most megközelítik a nyugati árakat.
A hazai ipar is gyengélkedik, az első fél évben további közel egy százalékot zsugorodott a teljesítménye, a termelés hiányában bővülő fogyasztás növeli a külkereskedelmi hiányt, a folyó fizetési mérleg hiányát és a hitelfelvételi költségeket.
Az economedia.ro szerint a hitelkamatok a legmagasabbak az Európai Unióban és általában Európában, ami elsősorban a magas inflációnak (az EU-ban a legmagasabb), a hatalmas költségvetési hiánynak és a politikai osztály alacsony hitelességének tudható be. A költségvetési fegyelmezetlenség és a kormány alacsony hitelessége miatt a befektetők magasabb kockázati prémiumot követelnek, ami magasabb kamatlábakban nyilvánul meg. A kötvények kamatlába jócskán meghaladja a 6 százalékot, egyes esetekben megközelíti a hét százalékot, a hitelek negyede pedig külföldi befektetőktől származik.
Szerkezeti gondok
Ami a gazdaság szerkezetét illeti, az ipar négy évvel ezelőtt még a gazdasági teljesítmény 22 százalékát adta, ez jelenleg 18 százalékra csökkent, az IT-szektor növekedése pedig ezen csak egy százalékponttal tudott javítani. Az építőipar összességében ugyan tartja a pozícióját, de csak a közlekedési infrastruktúrában történt fejlesztések következtében. Vagyis a csekélyke növekedés a fogyasztásnak és a szolgáltatások bővülésének köszönhető.
Az idei fél év továbbá a csődök időszakának is tekinthető, hiszen a tavalyi hasonló időszakhoz képest kétszer annyi vállalat jelentett fizetésképtelenséget. Ugyan ezek úgynevezett aktuális, piaci fizetésképtelenségek, de mutatják az üzleti ökoszisztéma sebezhetőségét. És ezek a vállalatok nem csak a nemzeti össztermékhez járultak hozzá, hanem munkavállalók révén járulékokat is fizettek volna az államnak.
A fenti negatív folyamatok pedig a két éve folyamatosan csökkenő munkatermelékenység közepette zajlanak, e mutató tekintetében az európai átlag 25 százalékánál tartunk.
Lehetséges forgatókönyvek
Mindezek – és természetesen a dagadó költségvetési hiány – a következő két év távlatában egy sor kérdést vetnek fel.
A hitelekből finanszírozott importfogyasztás, az ebből származó gazdasági növekedés aligha tartható. Hiszen a jövő évtől kezdve nehezen hihető, hogy az elmúlt két év béremelései megvalósíthatóak, a nyugdíjak csak az inflációval emelkednek majd (és nem mindenkinek). A gazdaságra nehezedő nyomás növekszik majd, az adóemelések elkerülhetetlenné válnak, nem tudni, hogy a gazdaság hogyan reagál az elkerülhetetlen költségvetési kiigazításokra. Vagyis nehezen becsülhető meg, hogy mennyire és miből növekszik a fogyasztás (ha növekszik), lesz-e plusz bevétele a kincstárnak, miközben a gazdasági szereplők újabb sarcoknak lesznek kitéve, milyen hatással lesz az adóemelés a tőzsdére, a befektetésekre, hogyan tudja a nemzeti bank az eurót 5 lej alatt tartani.
A bizonytalansági tényezőket természetesen az Európai Unió gazdasági versenyképessége is befolyásolja majd. Hiszen Németország még mindig nem tért magához az olcsó energiával támogatott középtechnológia ellehetetlenedése miatti sokkból, a nemzetgazdaságok közötti heves verseny, az USA recessziójától és Kína növekedésének lassulásától való félelem okozta turbulenciák – hogy csak néhány fontos globális szempontot említsünk – mind befolyásolják a hazai gazdasági folyamatokat. Ha az eladósodás két-három éven belül eléri a GDP 70 százalékát, az az elemző szerint olyan konkrét kérdéseket vet fel, mint például, hogy be lehet-e fejezni a megkezdett és az európai újjáépítési alapból finanszírozott beruházásokat úgy, hogy a végén az egyenleg ne legyen negatív.
Uniós összefüggések
Az elemzés idézi Bogdan Murgescu professzor egyik tanulmányát az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott országok gazdasági növekedésének alakulásáról, amely szerint a látványos növekedés akkor torpant meg, amikor a minimálbér meghaladta az 500 dolláros szintet. Vagyis amikor az alacsony bérek emelésén kívül a versenyképességet más politikák is támogatták.
Rendkívül aktuális kérdés, hogy az Európai Unió elengedhetetlen gazdasági átszervezése megtörténik-e. Mit hoz, illetve mi valósulhat meg az úgynevezett Letta-jelentésből, illetve az erre reagáló Draghi-jelentés nyomán (mindkét dokumentum az uniós döntéshozók asztalán van – szerk. megj.) sikerül-e megvalósítani az immár két évtizede esedékes, Európa termelékenységének növelését célzó reformokat. Az elemzés szerint ebben Romániának is lenne, amit hozzátennie az energia-, az informatikai szektor fejlesztése révén, de például a vegyipar visszaépítése vagy a hadiipar fejlesztése által is.