Az elöljárók hangsúlyozták: több kérdésben egyetértettek az államfővel, így a decentralizáció szükségességében vagy a két megye fejlesztésére vonatkozó ügyekben, de sérelmezték Traian Băsescu RMDSZ-t bíráló kijelentéseit, miszerint a szövetség nem tett eleget Székelyföld fejlesztéséért, amikor kormányon volt.
Tamás Sándor szerint az ötórás beszélgetés során érdemi vita alakult ki, és az államfővel több mindenben egyetértettek. Ugyanakkor az államfő a decentralizációt is szorgalmazza, támogatja a rendőrség, az oktatási, az egészségügyi intézmények önkormányzati hatáskörbe utalását.
Sikerült a magyarság és Bukarest közötti, az utóbbi időben ugyancsak befagyott kapcsolatot kissé fellazítani, — vélte Borboly Csaba. A Hargita megyei tanács elnöke szerint az autonómiáról szóló vitát is sikerült kimozdítani a holtpontról, hiszen a román politikusok eddig elzárkóztak az őszinte párbeszédtől. A helyi autonómia ügye fontos, ezen az úton kell továbblépnünk — mondta.
Az MPP-t támadta Tamás Sándor, amikor elmondta: a román politikusoknak nem tetszik, hogy az RMDSZ megegyezett Tőkés Lászlóval, ők azt szeretnék, ha a magyarság megosztott lenne, majd hozzátette: az összefogás néhány magyar politikusnak sem tetszik, például Szász Jenőnek vagy Csinta Samunak. Antal Árpád szerint óriási előrelépésnek tekinthető, hogy az államfő az érintettekkel, az önkormányzati vezetőkkel beszélt konkrét tervekről. ,,A decentralizációban számíthatunk az államfőre" — mondta, majd hozzáfűzte: jóhiszeműen viszonyulnak az államfő fejlesztési ígéreteihez, de a román állam ezzel nem szívességet tenne, csupán régi adósságait törlesztené Székelyföld irányába. A polgármester szerint furcsa volt, hogy Traian Băsescu az RMDSZ-t bírálta a sajtótájékoztatón, miután a megbeszélésen azt hangsúlyozta: partnernek tekinti a szövetséget.
Az államfő RMDSZ-ellenes megjegyzéseit egyébként az önkormányzati vezetők statisztikai adatok bemutatásával próbálták cáfolni, hangsúlyozva: az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően a 2004—2008-as időszakban többszörösére emelkedett a két megye számára kiutalt pénz, így az infrastrukturális beruházások — például a víz- és csatornahálózatok, sportcsarnokok, lakások építése, utak korszerűsítése — is látványosan nőttek. Henning László, a megyei tanács alelnöke rámutatott: ha 2000 előtt Kovászna megyében egyetlen iskola kapott állami támogatást felújításra, a beruházásra szánt pénzek folyamatosan nőttek 2004 után.
