Az elmúlt hétvégén falunapot tartottak Bodosban, a közigazgatásilag Baróthoz tartozó falvak közül a legkisebben. Ha ugyan a bodosi Budai Emília Közösségi Ház (a kántori lak) udvarán szervezett eseményt falunapnak lehet nevezni, mert az inkább egy ünnepélyesebb délutáni falutalálkozó volt, hagyományok felelevenítésével, emlékezésekkel, beszélgetésekkel, de nyilván szórakozással is telítve a Szent Mihály-havi ragyogó napsütésben.
A bodosi falunapon nem a harsány villogást, nem a magamutogató erőfitogtatást keresték a helyiek, mint azt másutt oly sokszor lehet tapasztalni, hanem inkább a helyi, időtálló értékekből mutattak be egy igen szép csokrot a világnak.
„Együtt a közösség, és ez fontos a mai, templomokat romboló időkben” – mondta el érdeklődésünkre Iszlai Kamill Zsolt református lelkész, a 430 református hívőt számláló helyi gyülekezet pásztora, valamint a faluközösség mozgatója.
A falunapot a helyi református egyházközség szervezte a presbiterek, valamint a nőszövetségi tagok segítségével. Igen szép műsort a református egyház kórusa mutatott be Iszlai Júlia tiszteletes asszony vezetésével, Iszlai Sára hegedűkíséretével. Az egyházi és világi énekek, népdalok mellett részleteket olvastak fel helybeliek visszaemlékezéseiből, felelevenítve a régi bodosi falusi élet mozzanatait, annak évtizedeken átívelő felejthetetlen pillanatait. Bemutatták a bodosi népviseletet, a zöld, barna, piros, arany és fekete színekből összetevődő bodosi szoknyát, amelyet többen fel is vettek erre az alkalomra, a helybeli népviselet-készítő mester, Dávid Alpár keze munkáját is dicsérve ezzel.
Külön műsorral léptek fel a vakációs bibliahetet látogató bodosi fiatalok is, abban – a felnőttekhez hasonlóképpen – a helyi értékeket és műveltségüket mutatták be.
A szünetekben Bitai Adorján révén szórakoztató zene szólt, rendeztek tombolahúzást, volt bodosi kürtőskalács, miccs, flekken, aki pedig emléket akart hazavinni, az Bodos feliratú pólót vagy szatyrot vásárolhatott, merthogy ezekről is gondoskodtak a szervezők.
