Csak szavak, fedezet nélkül

2024. szeptember 11., szerda, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

A szélsőségesség, a sovinizmus és a revizionizmus elutasítására szólított fel Nicolae Ciucă szenátusi elnök hétfőn a Szilágy megyei Ördögkúton, ahol 1940. szeptember 9-én a második bécsi döntés után  Erdélybe bevonuló magyar honvédség civil lakosokat, köztük gyermekeket és asszonyokat ölt meg. Erről a helybeliek minden évfordulón megemlékeznek, az idén azonban választási szuperév van, és ilyenkor az országos politikusok is több rendezvényen jelennek meg. Ahol nyilván olyan beszédeket próbálnak mondani, amelyekkel nem csupán az adott hallgatósághoz szólnak, hanem minél nagyobb körhöz, hiszen a fő cél a szavazatgyűjtés.

Romániában a magyarellenesség mindig hoz a konyhára, ám mivel a nacionalizmus még mindig nem szalonképes Európában, kevesen vállalják fel nyíltan; a kisebbik kormánypárt államfőjelöltje is néhány általánosságba csomagolta üzenetét. Kicsit molyízű volt, kicsit a Ceaușescu-korszak kötelező megfogalmazásaira emlékeztetett, de ez keveseket zavart, mert sokan vannak, akik pontosan ezeket a régóta ismerős szavakat várják: biztonságot nyújtanak, amikor a megingott korábbi értékrend helyett nemigen találnak szilárd fogódzót ebben az ismét fenyegetővé vált világban.

Pedig lenne, többek között épp a szélsőségesség valós elutasítása tehetné jobbá az életünket. De ezt kínálja országának Ciucă? A nyugalmazott tábornok két és fél éve a Nemzeti Liberális Párt elnöke, és másfél évig kormányfő is volt, most pedig az ország második embere. Ezalatt tehetett volna valamit a hazai idegengyűlölet ellen, de még saját pártjában is tolerálta azt, sőt, az alakulat első alelnöke, Rareș Bogdan többet szerepelt nála, és egyáltalán nem fogta vissza magát; ellenkezőleg, lovat adott azok alá, akik a magyarságot nemkívánatosnak tartják az egységes és oszthatatlan román nemzetállamban. A PNL billentette ki az RMDSZ-t a kormányból (igaz, hogy inkább kapzsiságból, de az elorzott pecsenyének a magyarellenesség volt a fűszere), és ugyanez a magát haladó európai pártnak nevező alakulat szövetkezett a nyilatkozataikban amúgy általuk is elítélt AUR-ral Szatmáron azzal az egyetlen céllal, hogy ne a magyar jelöltek nyerjenek az önkormányzati választásokon.

Bőven van még más is a liberálisok rovásán, épp ezért hiteltelen Ciucă ördögkúti beszéde. A civil lakosság lemészárlása természetesen minden körülmények között megengedhetetlen, de jó lenne, ha ezt nem csupán a magyarság történelmi bűneit felelevenítő román megemlékezéseken hallanánk az ország vezetőitől, hanem mondjuk Szárazajtán is. A román részről elkövetett atrocitások elítélésével ugyanis még adós a román politikai osztály, emiatt pedig Románia távolról sem az a toleráns állam, ahol a szélsőségesség és a sovinizmus csak egy sötét sarokban kornyadozik, hanem stadionokban és hadi temetőkben, illetve az egyetlen románellenes gesztussal sem szennyezett március 15-ei ünnepségeken tombol elszabadultan. Talán ennek a jelenségnek a lebontásával kellene kezdeni az „erős és demokratikus” Románia felépítését. De hát ehhez olyan bátorság kell, amely sehol sem mutatkozik a román politikában.

 

Megemlékezés Ördögkúton. Fotó: Facebook / Nicolae Ciucă

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 281
szavazógép
2024-09-11: Közélet - Fekete Réka:

Jobbra vágynak, várniuk kell (Speciális iskola)

A tervezetthez képest késik a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskola felújított és bővített épületének átadása, azonban az iskola vezetősége és a többségi finanszírozó megyei önkormányzat is úgy véli, érdemes akkor költözni, amikor minden a helyére kerül. A százhetvenöt diákkal működő iskola a harmadik tanévet kezdte a Cigaretta utcában az egykori Út- és Hídépítő Rt. irodáinak átalakításával létrehozott osztálytermekben, de amint lehet, akár tanév közben is visszaköltöznének korábbi székhelyükre – mondta lapunk megkeresésére Forró Huba iskolaigazgató.
2024-09-12: Történelmünk - Hecser László:

Erdővidéki székely kapu Horthy Miklós kormányzónak

1940. szeptember 12-én a Magyar Királyi Honvédség bevonult Erdővidékre, miután az augusztus 30-án aláírt második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült a Székelyföldet is magában foglaló Észak-Erdély. Az évforduló kapcsán Történelmünk rovatunkban részletet közlünk a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete kiadásában, Sarány István szerkesztésében hamarosan megjelenő Vértelen vértanúk című kötetből.