Éles vita Donald Trump és Kamala Harris között

2024. szeptember 12., csütörtök, Világfigyelő

A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhességmegszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este, amelyen a nézők és az elemzők szerint Kamala Harris szerepelt jobban.

A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során.

Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek.

A két politikus azonos időkeretben szólalhatott meg és reagálhatott a másikra. Az összegzések szerint Donald Trump 42, Kamala Harris 37 percen keresztül beszélt.

A nézők szerint egyértelmű volt, hogy a vitát a demokrata Kamala Harris nyerte – ráadásul az erről szóló közvélemény-kutatás szerint igen magabiztosan. Harrisnek gyakran sikerült csapdába csalnia Donald Trumpot, aki sokszor a feltett kérdés helyett a Harris által bedobott gumicsontokra szentelt drága másodperceket, vagy egyszerűen szóbeszédeket terjesztett. A republikánusok között van olyan, aki szerint ezt Trump elvesztette, de legtöbbjük szerint a vita moderálói nem voltak semlegesek. A demokraták eközben örülnek az eredménynek, Harris már a második vitát várja – már ha lesz.

A vitán mindkét jelöltnek voltak erősebb és rosszabb pillanatai, viszont a CNN és SSRS által készített közvélemény-kutatás szerint a nézők 63 százaléka Harrist, 37 százaléka pedig Trumpot hozta ki győztesnek.

A vita első témája a gazdaság helyzete volt, azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint négy évvel korábban.

Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért, többek között 6000 dolláros adókedvezményt a gyerekek után, valamint az első lakást vásárlók számára egyszeri anyagi hozzájárulást 25 ezer dollár értékben.

Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte, és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre.

Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban.

Donald Trump az illegális bevándorlás okozta társadalmi hatásokat a vita során többször említette, megismételte a határ lezárásának szükségességét az illegális átlépések előtt, és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.

Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy „a harmadik világháborúval játszunk”. A republikánus elnökjelölt az Egyesült Államok világpolitikai súlyáról beszélve Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette. Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban.

Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásra a kérdés hosszú távú kezelésére.

Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében. Ellenfelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Ka­mala Harris valójában „gyűlöli Izraelt”.

A 90 perces vitában felmerült a terhességmegszakítás, a békés hatalomátadás és a választások szabályosságának garantálása, a Donald Trump ellen indult büntetőperek politikai vonatkozása, az egészségbiztosítási rendszer megőrzése, valamint a klímaváltozás témája is.

Zárszavában Kamala Harris arról beszélt, hogy elnöksége esetén az ország előrehaladna, míg Donald Trumppal visszalépne, valamint megjegyezte, „nem vagyok Joe Biden és nem vagyok Donald Trump”.

Donald Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy Kamala Harrisnek három és fél év alelnökség állt rendelkezésére ahhoz, hogy kezelje a határválságot és a gazdasági helyzetet, amit nem sikerült elérnie.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1679
szavazógép
2024-09-12: Szabadidő - :

A nap fotója

2024-09-12: Világfigyelő - :

A Székely Nemzeti Tanács küldöttségét fogadták a Katalán Nemzetgyűlés vezetői

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttsége kedden találkozott a Katalán Nemzetgyűlés (Assemblea Nacional Catalana – ANC) vezetőivel. A szervezet elnöke, Lluís Llach és külpolitikáért felelős tisztségviselője, Jaume Bardolet, valamint Núria Falcó, az ANC nemzetközi szóvivője barcelonai székházukban fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Dabis Attila külügyi megbízottat és László György jegyzőt.