Az uniós agrárpolitika megújításáért

2024. szeptember 17., kedd, Gazdakör

Szeptember 8. és 10. között az uniós agrárminiszterek budapesti informális találkozóján a Várkert Bazárban szakpolitikai prioritásokról egyeztettek s megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP). Az unió elnökségét július 1-től az év végéig betöltő Magyarország feltett szándéka, hogy ebben az időszakban az uniós mezőgazdasági miniszterek körvonalazzák az új Közös Agrárpolitika főbb irányelveit, szem előtt tartva, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekei­vel a középpontban – mondta el a házigazda Nagy István magyar agrárminiszter.

  • Szükség van a Közös Agrárpolitikára, de a túlszabályozás többet árt, mint használ. Fotó: kormany.hu
    Szükség van a Közös Agrárpolitikára, de a túlszabályozás többet árt, mint használ. Fotó: kormany.hu

Elhangzott, hogy az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas inputköltségekkel, az orosz–ukrán háború negatív hatásaival vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal. Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel megbirkózniuk. A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szükségük. Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról és az uniós agrár­miniszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új uniós bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

 

Három alapvető kérdés

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult. Egyrészt vitát kezdeményeztek az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról. Másrészt vizsgálták, hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül. Végül áttekintették a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az európai mezőgazdaság prosperálásához és az élelmezésbiztonság garantálásához továbbra is egy különálló, erős Közös Agrárpolitikára van szükség, de álláspontjuk szerint a kifizetési rendszert jelentősen egyszerűsíteni kell, hogy a KAP valóban gazdabarát rendszer legyen. A tagállamok többsége számára kiemelten fontos a gazdálkodók jövedelempótló közvetlen támogatásának megtartása 2027 után. Az agrárminiszterek közös nevezőn voltak abban is, hogy meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat, valamint egyensúlyt kell teremteni az előírások és a gazdák versenyképességének megtartása között. A piaci válsághelyzetek, a természeti csapások és az éghajlatváltozás negatív hatásainak kivédése érdekében a kockázatmegelőzési és -kezelési eszközök kiterjesztését, valamint a mezőgazdasági biztosítások megerősítését is fontosnak tartják.

 

A módosítások elkerülhetetlenek

Nagy István anyaországi agrárminiszter szerint az uniós agrárminiszterek kiemelt feladata, hogy közös álláspontot kialakítva meghatározzák a 2027 utáni agrárpolitika irányait. A magyar uniós elnökség időzítése ebből a szempontból különösen fontos, hiszen az új Európai Bizottság még nem állt fel, de ezt a testületet kell majd meggyőzniük a tagállamok tárcavezetőinek a követendő célokról. Magyarország álláspontja szerint az Európai Unió közös agrárpolitikájának a gazdákra kell összpontosítania – mondta az agrár­miniszter. Közölte, hogy a budapesti tanácskozáson az uniós agrártárcavezetők egyetértettek az erős, különálló KAP létjogosultságában, hiszen erre mind a mezőgazdaság fejlődése, mind az élelmiszer-biztonság érdekében szükség lesz a továbbiakban is. A módosítások azonban elkerülhetetlenek, hiszen a jelenlegi rendszer túl bonyolult, túl bürokratikus, minden változtatás nehézkes, miközben a társadalmi, gazdasági, környezeti változások gyorsan követik egymást. A találkozón a többség a kockázatmegelőzési és kockázatkezelési eszközök kiterjesztésében, a mezőgazdasági biztosítások megerősítésében is egyetértett, mert ezekkel ellensúlyozhatók a piaci válsághelyzetek és a természeti károk.

Nagy István megjegyezte, nem a termelőket kell hibáztatni az éghajlatváltozás miatt, hiszen azt nem ők idézték elő, viszont a kedvezőtlen hatások őket is érintik. Az EU minden tagállama szembesül a túl sok vagy a túl kevés csapadék következményeivel, a termelők ugyanakkor segíthetnének az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, csupán érdekeltté kell tenni őket a zöld átállás sikerében, és meg kell találni az egyensúlyt a kötelezettségeik és a versenyképességi szempontjaik között.

Az agrárminiszter szerint a Budapesten tartott megbeszélés teljesítette a magyar EU-elnökség elvárásait és lefektette a következő agrárpolitikai ciklusra vonatkozó közös javaslat alapjait. Az erről szóló tárgyalások folytatódnak a magyar EU-elnökség alatt – mondta Nagy István, aki bízik abban, hogy az Európai Bizottság figyelembe fogja venni az agrárminiszterek álláspontját.

 

Románia elvárásai

A találkozó jó alkalom volt arra is, hogy az agrárminiszterek átbeszéljék, ismertessék az országaikon belüli sajátos problémákat és javaslataikat. Florin Barbu agrár­miniszter szerint 2027 után meg kellene emelni a mezőgazdaságnak juttatott összegeket. Nehezményezte, hogy még nem sikerült alkalmazni a konvergencia elvét, ami azt jelentené, hogy minden uniós tagállamban a gazdák egyforma értékű támogatást kapjanak. A román miniszter szeretné elérni a krízishelyzetekre (nálunk az aszálykárok) vonatkozó támogatások mihamarabbi kifizetését, és hogy az unió könnyítse az engedélyezést az ún. neonikotinoidok csoportba tartozó vegyszerek használatára. Az unió 2013-tól már csak a vetőmagok kezelését, csávázását engedélyezi ezekkel a vegyszerekkel. Románia eddig minden évben kérte és meg is kapta az uniótól a felmentést. Az uniós tiltást azért vezették be, mert a vegyszer a kártevők mellett minden rovart kiirt (köztük a méheket is). Ugyanakkor a miniszter az uniós kollégák támogatását is kérte ahhoz, hogy a jövőben uniós pénzekből lehessen élő tenyészállatokat is vásárolni, ami jelenleg nem lehetséges.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 941
szavazógép
2024-09-17: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Rendhagyó irodalomóra
Szeptember 18-án, szerdán 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban Hegedűs Imre János budapesti irodalomtörténész idén megjelent, Toronyember fekete utakon. Gróf Mikó Imre életregénye című könyvének bemutatójára kerül sor rendhagyó irodalomórának tekinthető előadás keretében. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
2024-09-17: Gazdakör - :

Kiskérődzők mozgása

Szeptember 6-ától az Országos Állat­egészségügyi Hatóság egy hónapos mozgászárlatot rendelt el a juhoknál és kecskéknél a kiskérődzők pestisének megjelenése következtében.