Garda Dezső kolozsvári származású gyergyószentmiklósi történész bemutatta A tutajozó székelyek című, idén megjelent könyvét pénteken Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében.
Az egybegyűlteket házigazdaként Boér Hunor könyvtáros, muzeológus köszöntötte, majd bemutatta a vendéget, aki több mint harminc kötet szerzője. Gazda Dezső részletekbe menő vetített képes előadást is tartott. A gyergyói székelység a Gyergyói-medencének a földművelésre kevésbé alkalmas termőföldje ellensúlyozására az évszázadok során kihasználta a Maros felső folyásának lehetőségeit, és Székelyföld e térségének faanyagát tutajjal szállította Szászrégenbe, Marosvásárhelyre, Radnótra, Gyulafehérvárra, Lippára, Aradra, Makóra és Szegedre. A 18. században kialakult a tutajászaton belüli társadalmi munkamegosztás: a falvak középrétege és a módosabb gazdák tutajkészítéssel foglalkoztak, míg a települések szegényebb lakói tutajokkal szállították Gyergyó faanyagát a Maros menti településekre. A gyergyói tutajkereskedők száma jelentéktelen volt a szászrégeni szász és a lippai rác kereskedőkhöz képest, akik részvénytársaságokba szerveződtek.
A kiadvány nemcsak a tutajkészítés nehéz munkakörülményeit mutatja be, hanem a tutajkészítők fokozatos alárendelődését a szászrégeni és a lippai tutajkereskedőknek. A tutajosokat Gyergyóban béresnek nevezték. A tutajozás igen nagy hozzáértést igényelt. Egy fertály tutajon ketten utaztak, az első nagy tapasztalattal és erővel rendelkező férfi volt, aki az „apacsinával”, vagyis a vezérrúddal irányította a tutajt, míg társa, aki számtalan esetben nő is lehetett, a hátsó kormányrúddal segítette a vezetőt. A tutajosok „nyájakba” szerveződtek. A gyergyóremetei néphagyomány szerint egy nyáj 2–12 tutajból állt. A szerveződésre az útközben adódó nehézségek leküzdéséért volt szükség. A nyáj legtapasztaltabb emberét nyájvezetőnek nevezték. Vezető szerepe a béresek felett azonban formális volt. A 19. század negyedik, illetve ötödik évtizedében a tutajkereskedelem méretei addig ismeretlen arányokat öltöttek. A tutajkereskedő már nem tudta ellenőrizni a tutajszállítást, valamint a tutajok értékesítésének folyamatát, ezért gondviselőt alkalmazott e feladatok végrehajtása érdekében.
Gazda Dezső színes előadásában nem csak a könyv tartalmát ismertette, hanem esetenként kitért egy-egy, a tutajozás útjába eső település gyászos eseményeire is, mint Gyulafehérvár vagy Szászrégen felégetése.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
