A témával kapcsolatos anyagok a nyár folyamán a Magyar Állattenyésztők Lapjában és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége híreiben is megjelentek, ezekből tallózunk a lap szerkesztőségének beleegyezésével.

Előrebocsátjuk, hogy sem a magyar, sem a román agrárminiszter nem híve a szintetikus élelmiszereknek. Legutóbb Nagy István magyar agrárminiszter május végén a maksai Benke-kúriában lezajlott telt házas gazdafórumon fejtette ki véleményét a szintetikus tejről és húsról.

Szerinte ezek nem nevezhetők sem tejnek, sem húsnak. A miniszter akkor elmondta, hogy rövidesen a kormány elé viszi azt a törvényt, amely szigorúan szabályozza azok piaci elnevezését, a csomagolásra kötelezően feltüntetett összetételt. Florin Barbu hazai miniszter még a tavaly törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe a hazai hús védelmére. Szeretné megvédeni a fogyasztók egészségét és a fogyasztói hagyományt, törvényileg szabályozni a húspiac működését, a húsok és húskészítmények elnevezését, címkézését és árusítását.

A törvénytervezetbe azt is belefoglalták, hogy az országban tilos a szintetikus, laboratóriumban előállított hús és húskészítmények árusítása. A törvénytervezet büntetéseket is előír, ami 20 000 és 150 000 lej között lenne, emellett visszavonnák a termékeket, bevonnák az üzlet működési engedélyét.

Új típusú élelmiszerek az unióban

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből és nemzetközi szakértőkből álló Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport az egyik kommunikációs anyagában az új típúsú élelmiszerekkel kapcsolatos élénk viták hátterére világít rá. Kiemeli továbbá, hogy ezen termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatok merülhetnek fel, valamint hogy a húsmentes étrendért folytatott küzdelem egyre élesebben szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit és az „élelmiszerújítókat”.

Az Európai Unióban 1997 óta jogszabály rögzíti az úgynevezett új típusú élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozásokat. Az Európai Parlament és a Tanács 2015/2283-as rendelete szerint új élelmiszereknek nevezzük azokat, amelyek 1997. május 15. előtt az Európai Unióban nem kerültek jelentős mértékben felhasználásra, emberi fogyasztásra. Az új élelmiszer tehát egy gyűjtőfogalom, mely többféle élelmiszertípust foglal magában, beleértve a rovar alapú élelmiszereket, a laboratóriumban tenyésztett húsokat és az állati eredetű termékek növényi alapú alternatíváit egyaránt. Tekintettel arra, hogy ezen új típusú élelmiszerek fogyasztása a termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatokat vethet fel, kiemelt körültekintéssel kell eljárni az engedélyezés során.

Az uniós miniszterek az elmúlt időszakban számos heves vitát folytattak az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatosan. Az Európai Bizottság adatai szerint a hús, a tejtermékek és a tenger gyümölcsei helyettesítésére szolgáló vegán alternatívák fogyasztása 2011 óta ötszörösére nőtt, és várhatóan tovább emelkedik. Az Európai Unió négy rovarfaj értékesítését is engedélyezte már, és legalább nyolc kérelem van folyamatban. Itt jegyeznénk meg, hogy Tánczos Barna szenátornak környezetvédelmi minisztersége idején alkalma volt meglátogatni egy ilyen rovartenyésztő telepet, a vállalkozók mint a jövő fehérjeforrását mutatták be az uniós környezetvédelmi minisztereknek. Tánczos Barna a tavalyi tusványosi gazdafórumon is beszélt élményéről, s hozzáfűzve: illemből megkóstolta a sült rovarokat, de inkább megmarad a sertéskaraj mellett.

Felrúgják a kulturális és kulináris hagyományokat

Mivel a hústermelésről gyakran azt állítják, hogy káros a bolygónkra nézve, ezeket az újszerű élelmiszereket úgy mutatják be a zöldek (környezetvédők), mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem megoldásait. A húsmentes étrendért folytatott küzdelem azonban egyre inkább szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit, őrzőit az élelmiszerújítókkal.

Az új élelmiszerek minden típusának át kell esnie az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) értékelésén, majd azokat az Európai Bizottság általi forgalomba hozatali engedélyezési eljárásnak kell alávetni. A mezőgazdasági miniszterek nemrégiben tartott ülésén azonban Franciaország egy olyan bizottság létrehozását javasolta, amely felmérné a laboratóriumban tenyésztett hússal kapcsolatos közvélekedést, az állampolgárok hozzáállását is, mivel a tudományos vizsgálatok csak egy részét világítják meg ennek a kérdésnek. Az európai polgárok véleményének nyilvános konzultáción keresztül történő kikérése a demokratikus döntéshozatal elengedhetetlen része, amely figyelembe veszi a fogyasztók kívánságait és választásait. A választás szabadsága jó ötlet, de jobb gondoskodni arról, hogy az állampolgárok döntései megalapozottak legyenek.

(folytatjuk)