Románia arról is híres, hogy nem szeret szembenézni a realitásokkal. Ha meg is teszi, késlekedve cselekszik, akkor, amikor a gyertya már a körmére égett. Ez történik most is, hogy Emil Boc összetákolt kormánya (még most sem teljes és működőképes!) a 2009-es állami költségvetés fércelésén dolgozik, s a kiszivárgó értesülések szerint ezzel a büdzsétervezettel senki nem elégedett igazán.
Maga a miniszterelnök azzal ágál, hogy akár holnapra lehet végleges költségvetése az országnak, azt az államelnök is ellenjegyzi majd, s olyan lészen, mely reális válaszokat fogalmaz meg a pénzügyi és gazdasági világválság kihívásaira. Kötve hinnénk, hiszen az a tény, hogy megtartják a mostani, a liberálisok által bevezetett, egységes adórendszert, hogy az infrastrukturális beruházások tetemesek lesznek, hogy a vállalkozások profitja adóterhektől mentesen lesz visszafordítható a gazdaság élénkítésébe, mind írott malaszt csupán, ha az állami szervek nem tudnak végre szigorú és következetes ellenőrzést gyakorolni az állami korrupció és a maffióta típusú magáncsalások dzsungelében, s nem lesz végre tisztességes, korrekt, drákói törvénykezés. Hát ezek nem lesznek Romániában még belátható időkig.
A válsághelyzet vesztesei nem a vájgató miniszterek — ők mind keveslik a tárcájuknak juttatott költségvetési tételeket —, az igazi vesztes mindig a közember, aki bőrén érzi a kormányzati felelőtlenséget, a hozzáértés hiányát, a hivatalok packázásait, a mérhetetlenül elburjánzott bürokráciát. Az egyszerű állampolgárt sújtja az árak elgallopírozása, az elszabadult létszámcsökkentési hullám, a bérek, a nyugdíjak inflációs ráta alatti befagyasztása, az a nemtörődömség, amellyel tönkretették a honi mezőgazdaságot (a dömpingszerűen behozott külföldi tömegáruk sok-sok felelős hivatalnok és politikus bankszámláját hizlalták), szétverték a könnyűipart, züllésnek indították a faipart, a nehézipart, s még a belföldi érdekeltségű szolgáltatási rendszer sem úszta-ússza meg a lejtőre kerülést.
A Boc által emlegetett infrastrukturális ,,fejlesztés" minálunk semmit nem old meg igazán, hiszen láthatjuk, milyen iszonyatosan pénznyelő látszattevékenység folyik, ha autósztrádák építéséről, a vasúti hálózat korszerűsítéséről van szó. Boc mester ne tudná!? Hiszen ő Kolozsváros fölkent polgármestereként közvetlen közelről láthatta a Bechtel cég által épített észak-erdélyi autópálya megvalósulásának agóniáját, s kútba estek saját nagy ötletei is, a kolozsvári belvárost tehermentesítő nagy alagút, a várost elkerülő terelőutak, a reptér fejlesztésének ,,dicsőséges" plánumai. Döglődik minden, s ha az európai pénzeket is megvonják (márpedig megvonni készülnek, hiszen vagy nem teljesítettük a feltételeket, vagy elloptuk a pénzek tetemes részét!), kútba esnek a nagy remények. És odalesz az önáltatás, a nemzeti köldöknézésre, az előnyös geostratégiai helyzetünk szivárványára alapozott minden aspirációnk.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.