Történelmünk rovatunk mai témájának aktualitását az adja, hogy nemrégiben a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat elnöke bejelentette, uniós alpból felújítják az évtizedek óta romló komlódi Wesselényi–Teleki-kastélyt. Annak bemutatásához a Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt szerzőpáros „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” – Történelmi családok kastélyai Erdélyben című, a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál 2011-ben megjelent kötetéből a komlódi Wesselényi–Teleki-kastélyt ismertető részt közöljük a szerkesztő felvételeivel.
A falu első írásos említése 1322-ből származik Comlos formában, amikor Károly Róbert király az elhunyt Radnold birtokaival együtt Kacsics nembeli Mihály fia Simon székelyispánnak adományozta. A nemzetségből származó Radófi, Zalaházi, Zalai, Komlódi és Galaczi családok még a 16. század folyamán is bírták a falut, míg 1587-ben Báthory Zsigmond adományaként széplaki Petrichevich-Horváth (I.) Kozma (1523–1590) zarándi főispán, fejedelmi tanácsos kezére került. Ő maga már itt halt meg, leszármazottjai pedig a 17. század folyamán is Komlód birtokosai voltak. Amikor 1632-ben fia, Petrichevich-Horváth György fejedelmi táblabíró meghalt, az uradalom leányágon kezdett öröklődni: előbb torockószentgyörgyi Thorotzkay Istvánné Petrichevich-Horváth Borbála, majd ennek leánya, szenttamási Szalánczy Gáborné Thorotzkay Erzsébet kapta meg. Így jutott a komlódi birtok a 17. század második felében szenttamási Szalánczy János (1646–1668) kezére, aki itt is halt meg egész fiatalon.
Daniel-címer a homlokzaton
Ezt követően a birtokot a Szalánczyaktól uzoni Béldi Pál (1621–1679) vásárolta meg (érdekes, hogy a nagyhatalmú székely főúr felesége, Vitéz Zsuzsánna maga is a Petrichevichek kései leszármazottja volt), lányuk, Béldi Zsuzsánna kezével együtt pedig Komlód hadadi Wesselényi (II.) Pál (1654–1694) közép-szolnoki főispáné lett. Ő 1684-ben Apafi Mihály fejedelemtől adománylevelet is nyert itteni szerzeményére. Részint itt töltötte gyermekkorát fiuk, a naplóíró főispán Wesselényi (III.) István (1674–1734). Unokája, báró Wesselényi Mária 1766-ban széki gróf Teleki (II.) Ádám (1740–1792) dobokai főispán felesége lett, házasságuk révén pedig a komlódi uradalom a Telekiek tulajdonába került, akik az 1949. évi államosításig bírták.
A komlódi kastély építtetése báró Wesselényi (IV.) István (1708–1757) közép-szolnoki főispán és neje, báró Daniel Polixéna (1720–1775) nevéhez fűződik, és amint a homlokzaton elhelyezett emléktábla tanúsítja, 1756-ra készült el, faragványai három évtizeddel későbbiek, 1786-ból valók.
Wesselényi-címer a homlokzaton
Biró József Erdélyi kastélyok című munkájában „Erdély egyik legegyénibb alkatú barokk kúriájának” nevezte, amelynek hiába keresnénk párját Erdélyben. Megállapítása szerint az épület a bonchidai Bánffy-kastély hatása alatt született: a tetőzetbe foglalt középrizaliton a hildebrandti pavilon-megoldás jelenik meg, azonban a földszintes szerkezet, a vízszintesen záródó oromfal az ovális ablakokkal elütnek a bécsi építészettől és helyi megoldásoknak tekinthetőek. A kastély egyéni báját csak fokozza a kőkorlátos, széles terasz s a rokokó homlokzatnak a címermotívumokból formált játékos faragványai, amelyek 1786-ban készültek és a kolozsvári Schuchbauer Antal szobrász kezét dicsérik.
Az államosítást követően a kastély az állami gazdaság irodáinak adott helyet, a rendszerváltást követően azonban nagyon rossz állapotba került, és egyre inkább a teljes megsemmisülés fenyegeti. A Teleki család nem igényelte vissza, így sorsa továbbra is bizonytalan. Jelenlegi állapota nem ad semmiféle derűlátásra okot: tetőzete beszakadva, a famunkák elkorhadva, ajtói, ablakai betörve, berendezése réges-rég szétlopva. A bűnös módon pusztulni hagyott épület napjainkban a Beszterce-Naszód Megyei Tanács kezelésében van. Megmentésére az évek folyamán számos, komoly és kevésbé komoly ötlet született, legújabban (2010–2011) a megyei hatóságok a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemmel karöltve, európai pénzalapok felhasználásával kívánják felújítani és bevonni a turisztikai körforgásba.
Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt
A kastély romjai védőtető alatt 2023-ban
Az omladozó kastély
A Nagynyulas községhez tartozó zsákfalu, a „világ végén” levő Komlód templomát és kastélyát azok címerei megtekintése céljából látogattam meg 2015-ben. Elképesztő látvány fogadott: a képekről ismert barokk kastély tetőzete beomolva, mennyezete beszakadva, vakolata részben lemállva, de kőfaragványai, címerei, emléktáblái megvoltak. Alsó felében kocsma is működött a rendszerváltás után, s látszott, hogy illemhelynek is használták az egykori főúri lakot. Olvastam, hogy tulajdonosa, Beszterce-Naszód megye önkormányzata (a hírek szerint az ingatlant nem igényelte vissza senki) választott, hogy két Teleki-kastélya közül melyiket újítsa fel, s a paszmosi bizonyult szerencsésebbnek.
A komlódi kastély tovább romlott. 2021-ben ismét arra kanyarodtam, és teljesen lepusztult képet találtam, az épületnek egyáltalán nem maradt tetőzete, de a kőfaragványok még mindig megvoltak. 2023-ban újra arra vitt a kíváncsiság, s lám, a leromlott falak fölé védőtetőt húztak. Most meg jött a jó hír, hogy felújítják, 2028-ban ismét régi pompájában láthatjuk majd.
Szekeres Attila
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
