Az RMDSZ elnöke a köztérre húsz éve visszakerült Szabadság-szobor előtt mondott, a szövetség honlapján nyilvánosságra hozott beszédében rámutatott: a vértanúk, a szabadságharc hősei előtti tisztelgés nemcsak a gyászról, a veszteségről szól: október 6-a a bátorság, kitartás, az önfeláldozás, a szabadság iránti elkötelezettség jelképe is. „Az 1848-as szabadságharc hősei fegyvert ragadtak a nemzet szabadságáért, mert hitték, hogy a szabadság és a függetlenség olyan értékek, amelyekért megéri küzdeni, akár az életük árán is. Az ő áldozatuk vezetett oda, hogy ma szabadon élhetünk. Ám a szabadság kivívása nem olyan, mint győztes gólt rúgni a döntőben, folyamatos munkát, folyamatos harcot, folyamatos őrzést igényel” – állapította meg a szónok.

Kelemen Hunor szerint ma a bürokraták túlhatalma, az ideológiai kizárólagosság fenyegeti a szabadságot, amelyért a mai nemzedéknek immár nem a csatamezőn kell megküzdenie, hanem azáltal, ahogyan részt vesz a közéletben. „Együtt, közösen tudjuk megállítani az intézmények mögé bújó bürokraták túlhatalmát és az észszerűség határán túlterjeszkedő államot. Ma ismét együtt tudjuk az állam és a társadalom között létező láthatatlan szerződést újraírni, a felborult egyensúlyt helyreállítani. Mert az államnak kell mindenkor a polgárért lennie, és nem fordítva” – hangoztatta Kelemen Hunor.

Az év végi romániai parlamenti és elnökválasztásra utalva arra hívta fel az erdélyi magyarok figyelmét, hogy most szavazatukkal mondhatnak véleményt a közéletről, ezzel tehetnek a legtöbbet jövőjük alakításáért, hiszen „minden egyes szavazat egy lépés a szabadság megőrzése, az elveszett szabadság visszaszerzése felé”. Az RMDSZ elnöke szerint ma „a józan ész forradalmára van szükség”, hogy „ne a valóság újraírásának egyik vagy másik tetszetős ideológiája”, hanem a józan gondolkodás igazítsa a jövőt. Az Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban élő magyar emberek szavazatukkal dönthetnek arról, hogyan nézzen ki közös jövőjük saját szülőföldjükön – buzdította választási részvételre hallgatóságát az RMDSZ elnöke.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet, hiszen csak így lehet megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy az 1849-ben kivégzett honvédtisztek egy szent ügyért adták az életüket, a magyar szabadságért. Ugyan az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, fontos a közös emlékezés. „Mi ki merjük mondani, hogy a ’48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron és összefogásra szólítja a nemzetet. Minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordítása érdekében” – folytatta. A magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, amelynek legfőbb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért – hangoztatta Szijjártó Péter.