A László Kálmán Gombászegyesület (LKG) és a Székely Nemzeti Múzeum, valamint házigazdánk, a Kónya Ádám Művelődési Ház szervezésében október 5-én tartottuk meg a hagyományos gombanapot Sepsiszentgyörgyön. A fő téma a gombaóriások voltak.
Nagy népszerűségnek örvend az utóbbi időben Peter Wohlleben könyve (A fák titkos élete), amelyben a német erdész úgy beszél a fákról és gombákról, mintha azok érző és intelligens lények lennének, akik emlékeznek, kommunikálnak. Túravezetőnk, a közbirtokossági elnök Csákány László a szokásos eligazításon kívül kitért ilyesmikre is, hangsúlyozta, milyen sok mindent nem tudunk a növények, gombák és állatok kapcsolatáról, s jelezte, hogy az erdőgazdálkodást is érdekelné a kutatás, és hogy az erdész meg a vadász számára is gyümölcsöző lehet a gombászokkal való együttműködés.
Az erdő s mező gombái valóban nem csupán színes, érdekes, sok szempontból az ember számára hasznot nyújtó világ, a gomba elsősorban az elmúlás, a takarítás, a sok színben pompázás, a változatosság dolgában példás és szinte felülmúlhatatlan élőlény. A gombák együttesen sajátos világhálóként működnek, amely nélkülözhetetlen a földi élethez.
A gombanap programja 9.45-kor gyülekezővel kezdődött, majd sugásfürdői gombásztúrával folytatódott, melyen szakemberek segítettek felismerni az ehető és mérgező gombákat. A túravezető házigazdánk is volt egyben, a saját területén vezetett minket. Fő azonosítóink a túrán Farkas János és Zoltán Sándor volt (az LKG okleveles, képzett gombászai). A buszra fel sem fértünk volna, de csatlakozott hozzánk több társunk kocsival Sugásfürdő felé menet a tetőn.
Gombaóriást is lehetett találni a túrán. Fotó: Farkas János
Rossz időt, esőt jósoltak nekünk, szerencsére jól sikerült a program, gyönyörű időt fogtunk ki, gombafajokban bővelkedett az erdő, senki sem panaszkodhatott a zsákmányra. Persze érezhető volt, hogy nagy szárazság után jött az eső, s az nem volt elég az erdei gombák többsége számára. Az ehetőkből haza is lehetett vinni étkezésre például csiperkét, őzlábat, de ízletes vargányát, azaz medvét is. Szép és nagy példány került ágas taplóból, mely gyógyhatású is, erősíti a szervezet betegségekkel szembeni ellenállását. Színfoltjainkat szaporította a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, az aranytinóru is például.
Visszaérkezést követően jött az azonosítás oroszlánrésze, s negyvennél több gombafélét ki is állítottunk, Zoltán Sándor ezeket bemutatta a szép számú érdeklődőnek, akik ezután a nagyteremben megtekinthették Farkas János szép és tanulságos gombapreparátumait, majd meghallgathatták az előadásokat.
Délután fél kettőtől a Park vendéglő gombás ételeket kínált. Volt panírozott csiperke s őzláb csiperkével tokánynak, pörköltnek megkészítve is. Magáért beszél az, hogy minden hamar elfogyott.
14 és 16 óra között műhelyfoglalkozás volt Bartha Zonga és Vinczeffy Orsolya közreműködésével. A gyermekeknek szóló tevékenységből kivette részét a tucatnyi, örömmel kézműveskedő gyermek, s ez megelégedéssel tölthette el az őket elkísérő szülőket és nagyszülőket is, akik nyugodtan mehettek a nagyoknak szóló előadásokra.
Az előadásokra is sokan voltak kíváncsiak. Fotó: Farkas János
14.30-tól alulírott tartott vetített képes előadást az első sepsiszentgyörgyi gombanapról, mely ugyancsak a Székely Nemzeti Múzeummal közös szervezésben zajlott a múzeumban, most viszont a városi művelődési ház volt kedves jó házigazdánk, társunk a rendezvény lebonyolításában. Farkas János ezt követően ugyancsak látványos és érdekfeszítő előadással rukkolt elő a gombaóriásokról, melyek persze másokhoz viszonyítva tekinthetők csak gigászoknak, több esetben egyszerűen kivételesen nagyoknak mondhatók. Említette, hogy a mézgombának egy amerikai telepe (rokona a mi gyűrűs tuskógombánknak) tekinthető a világ, Földünk legnagyobb élőlényének, de elsősorban a felénk fellelhető nagyobb termetű gombákra tért ki. A nagy számban megjelent közönség érdeklődését, megelégedését a kérdések száma meg a taps jelezte.
Friss kiadványaink is kaphatóak voltak (jövő évi nagy fali gombanaptár, a Moeszia, Erdélyi Gombász 13–14. száma, gombakártya a Kárpát-medence gombáiról). Minden résztvevő kapott jövő évi gombás zsebnaptárunkból, melyen Gerendi Enderle Anikó festménye szerepel a nagy őzlábgombáról, ezennel is köszönet érte. A múzeum gombás (gyűrűs tuskógombás) hűtőmágnessel lepett meg bennünket.
Az összesen mintegy száz résztvevő immár sokadik gombanapi rendezvényünkön vehetett részt. Az elsőt, melyet még nem neveztünk így, 2002 tavaszán tartottuk, 2007 óta szervezzük évente e néven ezt a három-négy nemzedéket megszólító gombaismereti napunkat. Támogatóink voltak: a Park vendéglő, az Urban-Locato, a Dália és a Herasib Kft.
Zsigmond Győző
