Dr. Wagenhoffer Zsombor elmondta, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége 1995-ben alakult meg, és az évek során bizonyította hasznosságát, elsősorban a gazdák érdekeinek érvényesítésében. A szövetség egy képviseleti ernyő alá fogott minden állattenyésztési ágazatot, kezdve a fejőstehenektől a méhekig vagy a halászatig. Jelenleg 41 szakmai és tenyésztési egyesület tagja a szövetségnek összesen 102 000 taggal és több mint 3000 gazdasággal.

A továbbiakban felvázolta, hogy az anyaországban a holstein lassan kiszorította a pirostarkát a gazdaságokból, hiszen jóval nagyobb a tejtermelése. Most a pirostarka-egyesület nagyarányú szelekciót folytat. A holstein fajta fejősönkénti tejátlagánál Magyarország ott van a világ első öt országa között. A magyarországi fejősönkénti átlag tejtermelés jelenleg 7200 liter, miközben az uniós átlag 6500 liter, a romániai viszont csupán 3300 liter. A tavalyi magyar holsteinrekorder, Irma a Gorzsa Mezőgazdasági Kft. tulajdonában van, és 19 414 (!) liter tejjel hálálta meg gazdái gondoskodását. A jó eredmények a nagyfokú szelekciós munkának köszönhetőek – mondta az előadó.

A holstein tejtermelési ellenőrzése már 1910-ben elindult, 1938-ban pedig az aranytörzskönyvet is bevezették. 1970-ben az Egyesült Államokból 25 000 vemhes üszőt importáltak, emellett 10 000-et Nyugat-Európából, amihez még egymillió adag lefagyasztott tenyészondó társult. 1989-ben megalakult a holstein-tenyésztők egyesülete, ma 450 tejtermelő üzem a tagja. A tejkontrollos fejősök száma 170 000 egyed, évente 40 000 fiatal tehén küllemi bírálatát végzik el. Jelenleg a tejtermelő üzemek átlag fejőslétszáma 450, tavaly a holsteinek átlagtermelése 10 842 liter volt, 3,84% zsírtartalommal és 3,38% fehérjetartalommal.

Az előadó arra is kitért, hogy magyar gazdák szintén munkaerőhiánnyal küszködnek, jelenleg pédául a Fülöp-szigetekről hoznak fejőket az állatok mellé. A tej átvételi ára az elmúlt években nagyon ingadozó volt, most szerencsére stabilizálódott, 40 eurocent (170 forint literenként), és  enyhe növekedést is mutat az utóbbi hónapokban. Ez az ár egy minimális nyereséget is biztosít a tejtermelőnek. A tejtermelés 12 százalékát exportálják, főleg Romániába, Olaszországba és Horvátországba. A magyar gazdák most azt szorgalmazzák, hogy a tejfeldolgozók havonta kétszer fizessenek. Felhívta a figyelmet a szerződések fontosságára, azok megkötésénél érdemes egy jogász vagy szakember véleményét kikérni.

Magyarországon hatalmas a konkurencia, az utóbbi időben ötven vagy akár kétszáz fejőstehenet is tartó gazdaságok számolódnak fel, az előadó szerint már alig van ötven fejőstehenes gazdaság, a kis családi gazdaságok szinte teljesen felhagytak a fejőstehéntartással. Amíg 2010-ben Magyarországon még 158 000 állattartó gazdaság volt, addig 2023-ban a számuk 27 000-re csökkent.

Az előadó szerint Székelyföldön is nagyobb gondot kellene fordítani a takarmányozásra, az anyaországi fejőstehenészetek legtöbbje már egyedre szabott takatmányozási receptúrát alkalmaz. Náluk az utóbbi években csökkent a kukorica és silókukorica szerepe a takarmányozásban, helyettük a rozs és a tritikálé szerepe növekszik, mivel jobb szárazságtűrők.

Az előadó beszélt röviden a fejősteheneknél igényelhető támogatásokról is. Az anyaországban a termeléshez kötött fejőstámogatás 310 euró egyedenként, a leadott tej tonnája után 13 euró, a legalább három hónapos vemhes üszőre 30 euró jár, az állatjóléti támogatások maximális értéke pedig 280 euró tehenenként. Ezenkívül a magyar gazdák támogatást igényelhetnek az állategészségügyi vizsgálatokra (tébécé, leukózis, bruccelózis), a szálas fehérjetakarmányok termesztésére és az állattetem elszállításának támogatására.