Ahogy Antall József is mondta, 1956 története a magyar mitológia fontos része, amely megmutatja azt is, hogy komoly baj esetén a magyarok képesek összefogni – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára tegnap Budapesten.
Vincze Máté az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) tartott beszédében rámutatott: ez az összefogás képes volt olyan hatalmakat is megingatni, mint a Szovjetunió. „Egy maroknyi bátor magyar hős összefogott, szembeszállt és megfutamította a világ akkor legnagyobb és legerősebb hadseregét. És bár a forradalmat vérbe fojtották, 1956 története nem állt meg november 4-én, hanem mind a mai napig kifejti hatását Magyarországra” – fűzte hozzá.
Vincze Máté elmondta, hogy a levéltárból kikérte a saját családjára vonatkozó adatokat. Hozzátette, hogy az egyéni kérelmek elbírálása és kutatása hatvan napot vesz igénybe, majd a kérelmezőre és egyenes ági leszármazottjaira vonatkozó dokumentumokat személyesen vagy postai úton lehet átvenni. A helyettes államtitkár kiemelte: „maga az épület is azt mutatja, hogy egy szabad, demokratikus világban élünk, hiszen ma Magyarországon az állambiztonsági múlt egy kutatási terület, amelynek elsődleges forrása a levéltár”. A levéltárban megtekinthető az az új kamarakiállítás is, amely bemutatja, hogyan figyelte meg az embereket a kommunista, szocialista titkosszolgálat, és „hogyan züllesztették szét azokat az ellenzéki csoportokat, amelyek egy szabad Magyarországért harcoltak” – mondta Vincze Máté, majd kiemelte: „Magyarország nemzeti mitológiájának ez része, hiszen ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak.”
Az ÁBTL az egykori állambiztonság iratanyagait őrzi és kezeli, valamint a mai titkosszolgálatok iratkezelését felügyeli. Az itt őrzött dokumentumok nagy része a kommunista diktatúra, a szocialista korszak titkosan megfigyelt személyeire, áldozataira (internáltakra, kitelepítettekre, a rendőrségi vizsgálatok gyanúsítottjaira vagy politikai okból elítéltekre), a rendszert működtető erőszakszervezetekre, valamint azok alkalmazottaira vonatkozik. A levéltár őrzi emellett az egykori ügynökökre és hálózati személyekre vonatkozó iratanyagokat is.
A levéltári dokumentumokból bárki megismerheti, hogy 1990 előtt az állambiztonság milyen információkat gyűjtött róla, felmenőiről és családtagjairól. A tényleges kutatómunkát a kérelmező által megadott adatok alapján a rendelkezésre álló nyilvántartások segítségével a levéltár munkatársai végzik el, majd annak eredményéről tájékoztatják a kérelem beadóját. A levéltár családtörténeti szolgáltatása mindenki számára ingyenes.
Állami szaklevéltárként az itt őrzött iratanyag ma Magyarország egyik legkutatottabb forrásegyüttese, évente több száz kutató több millió oldalnyi iratanyagot tanulmányoz át. A levéltár kiemelt feladata az iratok megőrzése és azok megismerhetővé tétele, adatbázisok készítése. Ilyen többek közt a levéltár központi adatbázisa, a több tízezer tételes fotóadatbázis, az egykori politikai rendőrség működését bemutató parancsgyűjtemény, valamint egy, a hivatásos tisztek életútját ismertető adatbázis is. A gyakran sérült, töredezett, veszélyeztetett állapotú iratanyagokat komplex állományvédelmi program keretében restaurálják.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.