Párbeszédre, tanácskozásra hívta Gidófalva újonnan megválasztott polgármestere, Porzsolt Levente mindazokat, akik a község közösségi és kulturális életének fellendítésében részt vállalnának. A szerdai találkozón számos építő jellegű javaslatot, elképzelést soroltak, ugyanakkor panaszok is megfogalmazódtak a roma közösség kapcsán.
Hasonló, közös gondolkodásra, tervezésre alkalmat teremtő tanácskozásra eddig még nem került sor Gidófalván, és a résztvevők egyetértettek abban, hasznos kezdeményezés volt a községvezetés részéről. Porzsolt Levente elmondta, fontosnak tartja a közösségben való gondolkodást, hogy együtt tervezzenek, hogy az önkormányzat támogassa azokat az elképzeléseket, amelyek révén Gidófalva gyarapodhat, közösségi élete megerősödhet, hagyományai, értékei előtérbe kerülhetnek s így a község javát szolgálják.
Vitaindítóként egyebek közt elmondta, szeretné, ha Gidófalva az a község lenne, „ahová meg lehet érkezni”, ahol van, aki fogadja a látogatókat és ahol adott a hasznos időtöltés lehetősége is. Úgy vélte, ennek érdekében jobban ki kellene aknázni, népszerűsíteni a község ’48-as hősei, illetve Czetz János tábornok életútját, és a természeti adottságok révén is lehet fejlődni: túraösvényeket lehet kijelölni a környék bejárására, illetve egy kilátó építésére alkalmas terepet is megjelölt. Sepsiszentgyörgy közelsége révén felmerült egy, a várossal összeköttetést biztosító bicikliút, illetve egy lovasút kiépítése is. Beszélt arról is, hogy nemrég néptánccsoport alakult a faluban, az iskola tornatermében 20 gyermeknek oktatják a hagyományos táncokat. Beszámolt arról is, hogy az előző hónapok átlaga alapján az önkormányzat havi 80 ezer lejből gazdálkodhat, ami nem túl sok, ám amíg a jövő évi költségvetést elfogadják, lehet tervezni, mert meggyőződése, hogy minden jó elképzelés mellé meg lehet találni a megvalósítást célzó forrásokat.
Napközi, játszótér, szebb falukép
Ami a javaslatokat illeti, elsőként a Gidófalva Község Fejlődéséért Egyesület titkára, G. Szabó Ferenc jelezte, a háborús hősök nevét újra kellene festeni a tiszteletükre felállított emlékművön, a zoltáni Czirjék-kaput szintén jó lenne renoválni, illetve szorgalmazta a fotosmartonosi és az étfalvazoltáni kultúrotthonok névadását, a Czetz-szobor körüli terület rendezését, egy, a község híres szülötteinek szánt emlékpark létrehozását.
Elhangzott továbbá, nagy szükség lenne egy, a községet kiszolgáló napközire, ennek hiányában a szülők a városba viszik gyermekeiket, valamint egy játszótér megépítését is szorgalmazták. A falu híres szülötte, Czetz János kapcsán egy huszáros játszótér megépítésének ötlete is felvetődött, és megjegyezték: ha a helyiek bevonásával készül el, „akkor jobban is értékeljük, jobban vigyázunk rá”. A rongálások megelőzése érdekében talán zárt helyen kellene létrehozni, az egyház Angyaloson tud erre a célra területet felajánlani.
Nincs szálláshely, panzió sem a községben, ennek hiányában a testvériskolák, testvértelepülések küldöttségét, a vendégcsoportokat nincs ahol elszállásolni – hívta fel a figyelmet a gidófalvi iskola igazgatója. László Endre turisztikai vállalkozó, aki 30 éve gidófalvi lakos, arról beszélt, az elmúlt évtizedek alatt igencsak megváltozott a falukép, és talán jó volna tanáccsal szolgálni azoknak, akik a hagyományos faluképbe nem illő házakat, kerítéseket emelnek. Jó volna az összképen javítani – vélekedett, és pozitív példaként említette Bodokot. Ami a panzió kérdését illeti, megjegyezte: bátorítja azokat, akik hasonló létesítményt működtetnének, segítségét ajánlotta az engedélyeztetésben, és felhívta a figyelmet: nem elég a szálláshely, hozzá kell rendelni az étkeztetés lehetőségét is, most egyszerűen lehet gasztropontokat működtetni a falusi portákon – mutatott rá. Javasolta még az önkormányzat honlapjának korszerűsítését, hogy friss adatokat, naprakész tartalmat lehessen böngészni rajta, például a községben élő, alkotó sok értékes emberről, vállalkozóról – mondta.
Betartani a rendet
Utóbbi ötletet üdvözölte Gál Andrea gidófalvi keramikus, aki szintén a virágos Bodokot említette követendőnek a szebb, tisztább falukép kialakításában, ám úgy vélte, fontos lenne, hogy ez a szándék mellé a roma közösség is odaálljon, és tegyen is érte. Jelenleg az a helyzet, hogy gyermekeikkel bizony gyakran gyűjtenek szétszórt szemetet – jegyezte meg.
A rongálások megelőzése, a törvények betartatása kapcsán Virág Endre, a Háromszék Táncszínház vezetője, angyalosi háztulajdonos azt javasolta a községvezetésnek, hassanak oda, hogy a helyi rendőr szükség esetén fellépjen, s ha a helyzet úgy kívánja, segítséget, megerősítést is kérjen. Megoldás lehet az integrálás, ha van rá mód – vélekedett, míg mások azt javasolták, a bírságok helyett inkább közmunkára kötelezzék azt, aki erre rászolgált, így talán a falukép is javulhatna.
Szóba került továbbá a fúvószenekar újraindítása, a régi tagok összehívása, az utánpótlás nevelése, a próbákhoz és a hangszerek raktározásához megfelelő helyiség biztosítása, és felmerült: a község falvaiban a helyi értékeket, nevezetességeket népszerűsítő térképeket kellene kihelyezni, illetve elkészíttetni, felállítani Forró Elek honvéd ezredes mellszobrát.
A tanácskozást követően Porzsolt Levente polgármester lapunknak elmondta, szerette volna feltérképezni a meghívottak elképzeléseit, fontosnak tartja tapasztalatukat, rálátásukat a közösségi életre, mert azt tartja, ha együtt terveznek, mindenki magáénak érzi a közös ügyeket. Megjegyezte, a következőkben folytatják a hasonló megbeszéléseket.
