„A romániai parlamenti és államfőválasztás mindarról szól, amit a magyar közösség az elmúlt 35 év alatt elért, és ezt nem szabad veszni hagyni. Erős parlamenti frakcióra van szükség, hogy vissza tudjunk menni a kormányba” – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar közösségnek meg kell mutatnia, hogy nem lehet megkerülni Romániában. Véleménye szerint 2024-ben a magyar emberek mellett a román közösséget is meg kell szólítani, mindkét közösség gondjaira kell megoldást keresni, mivel mindkettőt ugyanúgy érinti a népességcsökkenés. De a demográfiai mutatóktól nem szabad pánikolni, 1,1 millió magyar ember erős közösség, nem szabad nemzethalált vizionálni, hanem cselekedni kell – szögezte le. „Ma a politikának nincs nagyobb feladata, mint jó választ adni a népességfogyásra, nincs nagyobb feladata, mint a polgárok és a közösség szolgálatába állítani az államot”, ezért ő maga „a megoldások és a józan ész jelöltje” kíván lenni.

Kelemen Hunor kitért a román államapparátus hibáira, aláhúzva, hogy annak minden szintjén „a józan ész forradalmára van szükség”, és felidézve, hogy az RMDSZ, míg kormányon volt, bizonyította, hogy lehet hatékonyabb az ügyintézés, és a jövőben is ezt kívánja tenni. Támogatni kívánják a fiatal családokat, a diákokat, a vállalkozókat, fejleszteni az egészségügyet, az oktatást, egyszerűsíteni az adózási rendszert, bürokráciát. Az USR közigazgatási törvénytervezetéről azt mondta: „ellen kell állni a közigazgatási átszervezésnek, mert az lesz a vége, hogy a magyar közösséget mindenhol a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába taszítja”. Kiemelte: a magyar közösség meg kell hogy őrizze az intézményes garanciákat, szükség van az anyanyelvhasználati küszöb csökkentésére, az igazságügyben való alkalmazására, a jelképhasználat engedélyezésére, a közösségi javak garantálására.

Külpolitikai téren lejárt a „rejtőzködés” ideje, Romániának aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia a régióban, stratégiai partnerségeket kell kötnie – fejtette ki Kelemen Hunor, és emlékeztetett, hogy Magyarország a teljes schengeni csatlakozás legfőbb támogatója. Romániának stratégiai érdeke az is, hogy mielőbb véget érjen a háború Ukrajnában – tette hozzá. Szerinte vissza kell állítani az Európai Unió versenyképességét, és meg kell őrizni a konszenzus politikai gyakorlatát a döntéshozatalban.

Bölöni Lászlóval

A show-elemekben is bővelkedő „kampányhajrán” felszólalók az RMDSZ eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit ismertették. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere házigazdaként közölte: a városban erős magyar közösség él, amit a helyhatósági választások eredményei is igazolnak, de erős parlamenti képviseletre is szükség van.

Cseke Attila Bihar megyei szenátorjelölt kijelentette: „a mi programunk arról szól, amit mások nem mernek kimondani: a fejünkre nőtt az állam”. A közigazgatási átszervezésről elmondta: az RMDSZ nem kér a megamegyékből, a központosításból, pluszbürokráciából, mely számos kisvárost fokozna le községgé, és sok magyar vezetésű községi önkormányzatot szüntetne meg. „Számunkra ez elfogadhatatlan” – mondta. Aláhúzta: a magyar közösség arra számíthat a jövőben, amit a mostani választásokon el tud érni.

Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselőjelölt emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek közben „meg kell harcolnia az ellenséggel is”, mert „csak az RMDSZ képes megvédeni a magyar közösséget az AUR-tól”. A szövetség nem bújhat el „a júniusi sikere bunkerében”, ki kell menni a csatatérre – tette hozzá. Véleménye szerint Romániának is fontos, hogy az RMDSZ és vele a józan ész visszatérjen a kormányba, mivel csak ő tudja „a semmibe futó vonatot megállítani”.

A szórványmegyék nevében felszólaló Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei képviselőjelölt rámutatott: ők a szomorú demográfiai eredmények ellenére „turbóba kapcsolták a motort”, hogy a közösségnek képviselete legyen. Az első csatát megnyerték, de a helyi képviselet nem teljes a parlamenti jelenlét nélkül – mondta.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a városfejlesztési eredményekről beszélve közölte: közösséget, otthont, jövőt építenek, de ehhez szükséges az RMDSZ fővárosi jelenléte, hogy Bukarest partnerként kezelje az önkormányzatokat. Bernáth István, Szilágybagos polgármestere felidézte: a Szilágyborzás községről való leválás a fejlődés kezdetét jelentette a falu számára, a közigazgatási törvénytervezet pedig visszavetné a települést.

A rendezvényen Bölöni László romániai magyar labdarúgó, edző is szót kapott, aki a futballban használt kifejezésekkel élve azt mondta: az erdélyi magyar közösségnek egy nyolcad- vagy negyeddöntő is értékes hely, a fő, hogy be kell jutni a tizenhatosba.