A homoródkarácsonyfalvi torony javításakor Lángi József archeológus egy rovásbetűkkel írt kőtáblát tárt fel, melynek fényképe november 18-án hozzáférhetővé vált az érdeklődők számára Tőkés Lóránt tiszteletes kiváló minőségű felvétele által.
A felirat három sorból áll, szépen kidolgozott betűkkel, harmonikusan megszerkesztett szöveggel. Még az egyes sorokban található jelek száma is (14-15-16) egyenletes. A szöveg betűit, jegyeit (kinyomtatva) nagy gonddal és hitelességgel kontúroztam, egyeztettem a publikálóval.
A visszatérő betűcsoport, a „F I A” sejtetni engedte számomra, hogy egy név- vagy nemzetségtáblázatról van szó, amit azonnal jeleztem is. Keresztrejtvényekhez hasonló módszerrel hamar meg lehetett oldani. A nagy tapasztalatú, miskolci illetőségű Sólyom Ferenc (Ráró) a téglalap alakú jelet CS betűként értelmezve az első szót KRCSN, KaRáCsoN-ként oldotta fel úgy, hogy a jel egy másik előfordulási helyén is értelmes név volt kinyerhető, valamint ő olvasta el a MTYS – MáTYás nevet, meglátva a TY betű tető- és talprészének egybeírását. Úgyszintén ötletesen a BáLiNT nevet ismerte fel további három betűben. Igaznak bizonyult Tőkés Lórántnak az a sejtése is, hogy az első és utolsó név ugyanaz, tehát nyitja és zárja a szöveget, és hogy az első sor utolsó névbetűje MR.
Külön örömömre szolgált, hogy a szóelválasztó pontokat, ahol indokolt volt, következetesen használták, eldöntve egy régi vitát. Mindezek előrebocsátásával közlöm a szöveg szerintem való átiratát, a szóelválasztó pontok helyett + jelet használva:
KaRaCSo(u)N+FIA+CSoMoR+FIA+MóR
FIA+MáTYáS+FIA+BáLiNT+FIA
JáNoSI+ V ? SZLoBo SZLo T+KaRaCSo(u)N
A kérdőjel helyén levő betű feloldása bizonytalan, lehet rövidítés elválasztójegye, további kutatást érdemel, de úgy emlékszem, eléggé körbe volt járva a vargyasi rováslelet kapcsán. A harmadik sor nyolc jórészt ismert jelének olvasata még feloldásra vár.
Sántha Attila erről a következő meglátását közli, mely meggyőződésem szerint közelebb visz a megnyugtató válaszhoz: „Amennyiben a templomra, alapítóra vonatkozó információkat rögzítő kőtábláról van szó – márpedig nagyon úgy néz ki –, akkor szerepelnie kell rajta évszámnak is. A harmadik sor közepén levő nyolc jel utolsó négy jele, a BSzLT nekem ezt juttatja eszembe: -be szület(ett). Következésképpen az előtte levő négy jelnek évszámnak kell lennie, talán vegyes római-rovás évszámnak, így az M-nek látszó jel M is (azaz római ezer). Az M után következő jelt rovás 1-esnek nézem (a felső és alsó vonalra azért van szükség, hogy ne lehessen összetéveszteni betűjellel). Utána viszont nem vonalka, hanem tisztán nyílvessző következik, azaz rovás C. Utána rovás L. Összeolvasva: M1CL, azaz ezeregyszázötven. A számokat – ezer, egyszáz, ötven – pontok választják el. A nyolc jel megfejtése tehát: ezeregyszázötven-be szület(ett) Karácsony. Olvasatom akkor állja meg a helyét, ha az M után ténylegesen is van pont (amit látni vélek) – ehhez a fotónál pontosabb visszaadásra van szükség.”
Összegezve: ez a lelet óriási fontosságú, számos eddigi töredéket, sejtést magyaráz meg vagy cáfol majd meg visszavonhatatlanul hitelességével. Jeltanilag, történelmileg, de egyházilag is felkavarja majd a vizeket. Kapcsolódást jelent a sokszor legendának minősített székely hagyományokhoz. Csak egypárat jelzek a fontosabbak közül.
• Ez a nemzetségtábla felsorolja a Karacso(u?)n nemzetséget hetedíziglen, ahol az alapító ős és a legutolsó (templomépítő?) ugyanazt a nevet viseli. Ez a nemzetségi leszármazásismeret minden sztyeppei népre jellemző volt a 20. századig. A bőrre írt, hasonlóképpen vezetett családi táblázatokat („Szezsere”) a szovjet hatalom üldözte és majdnem teljes egészében megsemmisítette.
• A nevek elemzése a felirat datálásában segít majd, amikor összevetik azokat az illető nevek (vagy azokat viselő személyek) első írásbeli megjelenésével.
• Ez a kő egyértelműen bizonyítja, hogy a rovásírás használata ismert és megbecsült volt a kereszténység felvétele után is, legalábbis Székelyföld keleti részében. A jelek kezelése magas fokú írásbeliségre utal. Később a latin rovására visszaszorult, bár kevés 13–14. századi latin feliratot ismerünk a régióban.
• Az alapítók nemzetségét, nevét rögzítő emléktábla elhelyezését a bejárat torony felőli oldalán vagy a bejárati ajtó fölött a keleti egyház hagyományai megőrizték az idők folyamán, bár a 10–13. századig a nyugati egyháznál is fennmaradhatott, különösen a peremvidéken. És fenn is maradt, mint a lelet (szaknyelven pisanie) bizonyítja.
• Karácsonyfalva – úgy, amint azt sokan sejtették – nem a keresztény ünnepről, hanem személynévről kapta a nevét, akár csak a korabeli székely települések nagy része. Nincs például Pünkösdfalva vagy Húsvétfalva.
Folytathatnám a fontossági sort, de előttünk a jövő. További sikert minden kutatótársnak, ne engedjük e lelet elsikkadását és félremagyarázását. Ritkán nyit a történelem ilyen ablakot a múltra. A régészetben egyetlen feliratos kő megváltoztathatja a múlt egy részének értelmezését, mint azt számos egyiptomi, perzsa, görög, latin példa mutatja.
Aki jobbat tud, meg tud világítani vagy cáfolni valamilyen meglátást e szövegből, kérem, tegye: készségesen javítok az észrevételező nevének említésével.
Szász Tibor András
(A szerző Felsősófalva református lelkésze)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
