A háromszéki 1848—1849—es szabadságküzdelem kulcskérdése az önvédelem — hangsúlyozta pénteken este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Cserey Zoltán. A történész, aki 1966 óta folyamatosan munkatársa a Székely Nemzeti Múzeumnak, arra kereste a választ Behódolni vagy fegyvert fogni című előadásában, mi az oka annak, hogy csak Háromszéken sikerült felvállalni az önvédelmi harcot?
Fontos szerepet játszott a jobbágyság (mintegy 7800 család) megnyerése a szabadságharc ügyének, de Cserey egyebek mellett azt is elmondta, Kossuthéknak volt egy olyan elképzelésük a székely jobbágyság kérdésének megoldására, miszerint Bánátba és Bácskába vitték volna őket (negyvenezer moldvai csángóval együtt), de áttelepítési ötlete Bem tábornoknak is volt, elképzelése szerint az itteni jobbágyok Beszterce környékére kerültek volna. Az 1848 novembere utáni csodálatos önvédelmi időszak — melyhez hasonló Háromszéken nem is volt — nagy tanulsága, hogy közös és nagy célok elérése csak akkor lehetséges, ha azt mindenki akarja, egyéni és közösségi érdekeket összehangolva sok mindent véghez lehet vinni — hangoztatta a történész.
