A Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta a legtöbb szavazatot vasárnap, a második helyen az AUR áll, az RMDSZ pedig e felmérések szerint éppen az 5 százalékos küszöbön, legalábbis az exit poll felméresek szerint; Kelemen Hunor szerint azonban 5,5–5,7 százalékos eredményt ért el a magyar érdekképviselet.
A CURS által végzett exit poll felmérés szerint a képviselőházi választáson a 21 órai állás a következő: PSD – 25,5 százalék, AUR – 19,3 százalék, USR – 15,7 százalék, PNL – 15,3 százalék, SOS – 5,5 százalék, POT – 5,5 százalék, RMDSZ – 5 százalék, SENS – 3,3 százalék. A szenátusban ugyanez a sorrend, néhány tizedes különbséggel. A jelek szerint tehát három magyarellenes párt is bejut a parlamentbe: az AUR, a POT és az SOS Románia, együttes eredményük meghaladja a 30 százalékot.
Rég nem látott részvétel
Rekord részvétellel zajlottak az idei parlamenti választások: a leadott szavazatok aránya (bő 33 százalék, több mint hatmillió voks) már 15 órakor meghaladta a 2020-as parlamenti választásokét (32 százalék alatt). Belföldön 18 968 szavazóhelyiséget nyitottak meg vasárnap reggel 7 órakor, urnazárásig a szavazásra jogosultak 52,41 százaléka nyilvánított véleményt, összesen 9 438 078 állampolgár adta le voksát, közülük 8 679 658 belföldön. Háromszéken országos átlag fölötti, 53,83 százalékos volt a részvétel, megyénkben 96 387 választó járult az urnákhoz. Hargita megye az élen végzett 58,81 százalékos aránnyal, de az elsők között van a jelentős magyar lakossággal rendelkező Bihar megye (56,67 százalék) és Szilágy megye is (54,28 százalék).
A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 2020-ban, 2016-ban és 2008-ban sem érte el a 40 százalékot a részvétel, 2012-ben is csak kicsivel haladta meg, akkor 41,76 százalékos volt. A legkevesebben (31,95 százaléknyian) 2020-ban szavaztak a parlamenti választásokon, a legtöbben (86,19 százaléknyian) 1990-ben. Legutóbb 2004-ben haladta meg az 50 százalékot a részvétel (akkor 58,74 százalék volt).
A külföldi körzetekben három napig tartott a szavazás. Az ország határain kívül kialakított 950 szavazóhelyiségben két napon át, november 30-án és december elsején (helyi idő szerint) 7 és 21 óra között várták a román állampolgárokat. Elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg, romániai idő szerint pénteken 20 órakor, utolsóként az egyesült államokbeli és a kanadai szavazókörzetek zártak be, romániai idő szerint december 2-án 7 órakor.
Külföldön egy meglepetés is volt: nem lehetett PNL-s képviselőlistára pecsételni, mert a párt nem jelent meg a szavazólapokon. Ennek oka, hogy nem tartotta be a nők esélyegyenlőségére vonatkozó (2002-ben bevezetett) szabályozást, és egyetlen nőt sem indított a külhoni képviselőjelöltek között, ezért a Központi Választási Iroda (BEC) érvénytelenítette ezt a listát. A PNL megfellebbezte a döntést, de veszített, így hát külföldön csak a szenátorjelölti listájukra lehetett szavazni, amelyen egy női jelölt áll az első helyen, mögötte pedig két férfi.
Pártelnöki nyilatkozatok
Büszke az erdélyi magyar közösségre, amely nehéz körülmények között, magas román részvétel mellett bebizonyította, hogy szolidáris közösség, felelősséget vállal saját magáért és az ország további éveiért, évtizedeiért – jelentette ki Kelemen Hunor az urnazárás után. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, és külön a csapatának is. Az exit poll eredményeket – melyek szerint 5 százalékon áll az RMDSZ – nem kívánta kommentálni, ugyanakkor elmondta: számításaik szerint 5,5–5,7 százalékos eredményt érhettek el, ami 540–550 ezer szavazatot jelent.
A parlamenti választások eredménye fontos jelzés, amelyet a romániaiak a politikai osztálynak küldtek; a politikusoknak figyelembe kell venniük ezt – jelentette ki Marcel Ciolacu. A PSD hét elején lemondott elnöke szerint a választók üzenetének lényege az, hogy „folytassuk az ország fejlesztését európai pénzekből, de ugyanakkor védjük meg identitásunkat, nemzeti értékeinket és hitünket”. Kiemelte, hogy a PSD Románia legnagyobb politikai ereje, amely szavatolja az ország politikai és társadalmi egyensúlyát.
A parlament várhatóan több pártra aprózódik, és elkerülhetetlennek látszik a koalíciós kormányzás, de „a PNL kész részt venni egy koalícióban úgy, hogy országunk modernizációs tényezője legyünk, és tárgyalási kiindulópontunk az általunk vállalt reformprogram” – nyilatkozta Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke az exit poll eredmények láttán. Emlékeztetett a PNL által javasolt reformokra: a politikai szféra megújítása, a költséghatékonyan működő közigazgatás, a helyi beruházások támogatása és a decentralizáció. „Ugyanakkor kiállunk értékeink mellett, támogatjuk a szabad kezdeményezést, a vállalkozói szellemet, a családot, a közösségeket és az országunkat is” – tette hozzá. Véleménye szerint a felelősségteljes pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük egyeztetni az új kormány összetételéről. A PNL szimpatizánsainak azt üzente, hogy a párt nem fog csalódást okozni nekik.
Meg kell újítani a politikai elitet és nagyobb szerephez kell juttatni az intellektuális, kulturális elitet, mert a régi politikusok által 35 év alatt létrehozott rendszer feldühítette a román népet – állapította meg Elena Lasconi. Az USR elnöke nyomatékosította, hogy „az elmúlt napok rémálma” után a választások most nem a jelöltekről és a pártokról szólnak, hanem a romániai demokráciáról, az ország uniós és NATO-tagságáról. Kijelentette: egyesíteni akarja a románokat, és ezt is fogja tenni. Mindenki elnöke lesz – ígérte, a kormányalakítási tárgyalások előtt azonban meg kell várni a végleges eredményeket.
A PSD, a PNL és az USR elnöke egyaránt arra kérte embereit, hogy kövessék figyelemmel a szavazatszámlálást. Ugyanígy George Simion, az AUR elnöke, aki szerint a román nép nagy mértékben szavazott a szuverenista erőkre. Diana Șoșoacă azonban masszív csalásról beszélt, és közölte, hogy kérni fogja a parlamenti választások érvénytelenítését.
