Bár a törvény szerint az állami költségvetést a tárgyévet megelőző esztendőben kell elfogadni, volt már olyan helyzet, amikor ez nem történt meg, és idén is ugyanez körvonalazódik. Az Economica.net megkeresésére a pénzügyminisztérium képviselői nem válaszoltak, politikai és kormányzati források pedig nyíltan beszélnek arról, hogy a büdzsé elkészítése idén lehetetlen. Mindeközben a makrogazdasági mutatók alakulása rendkívül nehéz gazdasági évet jelez előre.
A választások nyomán felálló kormány feladata lesz a költségvetés tervezetének kidolgozása, ezután tárgyalják a törvényhozásban, így nehezen képzelhető el, hogy február vége előtt költségvetése legyen az országnak – körvonalazódik a lehetséges forgatókönyv. Ez azt jelenti, hogy addig az úgynevezett puffer, vagyis a tartalékalap segítségével lehet finanszírozni az országot.
Mindez olyan körülmények között, hogy a legutolsó elérhető, szeptemberi adatok szerint Románia államadóssága rekordszintre, a GDP 54,4 százalékára emelkedett, ami abszolút értékben közel 917 milliárd lejnek felel meg. Ugyanakkor a költségvetési hiány október végén elérte az ugyancsak rekordszintű, GDP-arányos 6,19 százalékot, vagyis a finanszírozási igény egyre nő, így az adósság is tovább fog gyarapodni.
A Román Nemzeti Bank és az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) a második negyedévben ugyan visszatért a pozitív tartományba (0,3 százalékos növekedést mértek), a harmadikban viszont stagnált, és rövid távon legfeljebb minimálisan fog növekedni. Ennél is fontosabb azonban, hogy a bővülés szerkezetileg szinte kizárólag a fogyasztás növekedésére épül. Amikor a fogyasztás csökkenni kezd – és elemzők szerint ez a várható adóemelések és a munkaerőpiac stagnálása miatt hamarosan bekövetkezik –, az ország várhatóan recesszióba csúszik. Az export és a bruttó állóeszköz-felhalmozás tekintetében is negatív folyamatokról beszélhetünk.
Ez azt mutatja, hogy Románia gazdasága egyre gyengül, és nagy valószínűséggel legkésőbb a jövő év második negyedévére a gazdaság elkerülhetetlenül lassulni fog. Különösen a munkaerőpiac zsugorodik (az év második negyedévében nőtt a munkanélküliség, és a harmadik negyedévben még az újonnan felvettek száma is csökkent), az adók pedig (beleértve a jövedelemadót is) szinte biztosan emelkedni fognak. Mindezek azt eredményezhetik, hogy a lakossági kiadások, vagyis a fogyasztás is lejtmenetbe kezd.
A bruttó felhalmozás, amely egyszerűbben fogalmazva a hazai vállalatok gépekbe, berendezésekbe, járművekbe, lakásokba és épületekbe való beruházásait jelenti, a GDP egyik fontos összetevője – emlékeztet az elemzés. E mutató csökkenő tendenciája azt jelzi, hogy a vállalatok kibocsátásra és értékesítésre vonatkozó várakozásai szintén negatívak.
Mindezek azt eredményezik, hogy a felálló kormány legnehezebb feladata egy, a helyzetre reagáló költségvetési tervezet kidolgozása lesz. Abban majd minden elemző egyetért, hogy – függetlenül a megfogalmazástól – megszorító intézkedések, adóemelés nélkül a költségvetés aligha tervezhető.
