Székelyszáldobos a gyorsuló időbenHol vannak a kincskeresők? - Kisgyörgy Zoltán

2009. február 24., kedd, Riport

Székelyszáldoboson és környékén, a Dél-Hargita lábánál nagyon régen megtelepedett az ember. A Bartha-bércen primitív vasércbányászat jeleit látni, s neolit kultúrára utaló leletek mellett vaskohó került napvilágra. Mindezek arra emlékeztetnek, hogy már a csiszoltkő-korban élt itt az ember.

1952—57 között vashámor is működött Száldoboson. ,,Kerültek ki innen-onnan cserépdarabok is, amelyekről soha nem mondott még véleményt egy hitelt érdemlő régész" — panaszolta a falu tehetséges, de szerény helytörténésze, a nemrég elhalt Kovács József. Érdekes, hogy itt a kincskeresők — mondjuk régészeknek — sem nagyon járkáltak, pedig volna, amit kutatgatni. Hisz semmit, de semmit nem tud a ma embere a régi elpusztult Volál faluról, sem pedig a régi száldobosi kápolnáról, melynek körvonalait csak a nyári aszályban kisárguló fű rajzolja ki. Pedig Volál nincs távol az elpusztult Dobó falutól, ahol valóban kincseket (titkokat) tártak fel a régészek. Hol vannak a kincskeresők? Ezekről beszélgettünk kevéssel halála előtt Kovács Józseffel, aki a rendszerváltás utáni legnehezebb, ,,földosztásos időkben" Bardoc község polgármestere is volt. Bizonyára ide is eljutnak majd kincskeresőink. Mi most a mai Száldobos kincseit kerestük, a mai Száldobos kincskeresőit faggattuk.

Arany, ezüst és gyémánt

Nem más ez, mint a jó ivóvíz, a már bevezetett földgáz és a vadonatúj óvoda. A talián eredetű Kolumbánoknak egy ága ide is elszármazott. A család kései tagja Kolumbán Sándor, aki száldobosiként Bardoc község alpolgármestere. A falu alakuló infrastruktúrája felől kérdeztük.

— Tavaly közel 17 milliárd régi pénzt kaptunk az ivóvízhálózat kiépítésére. El is készült, minőségi vízzel táplálják az erdőfülei fúrt kutak. Kincs, nagy öröm ez számunkra, mert dédnagyapáink kútjai elöregedtek. Tizennégy utcai csapon folyik a víz. Étkezésre való használatához azonban ki kell várni az egyéves garanciát. Az utcai csapokból öt a száldobosi romák kiterjedt telepén működik. Tíz tűzcsapunk is van, ha ne adj’ isten, valahová leszállna a vörös kakas. Sorolom kincseinket. Tizenhárommilliárdos befektetéssel ajándékozott meg minket a tanügyi minisztérium. Ultramodern emeletes óvoda épült az iskola udvara mellé olyan 28 árnyi telken, melyet az önkormányzatnak kellett megvásárolnia. Így a református kántori lakot, amelyben az óvoda működött, vissza tudtuk szolgáltatni az egyháznak. A régi épületbe bevezettük a központi fűtést, és a főút mellett mutatós kerítés készült. A száldobosi buszmegállónál, a Kormos patakán közel 300 millió régi lejből új vaspallót építtettünk.

Az új óvodát Tókos Jenő igazgató társaságában látogattuk meg. Öt terem különálló illemhelyekkel, tágas konferenciaterem, melyet sport- és kulturális rendezvényekre is lehet használni. Az épület mögött játszótér kialakítására is van hely. Az iskolában háromszáz gyerek tanul, a létszám emelkedő. A roma telepről naponta több mint kétszáz cigány nemzetiségű gyerek gyalogol le a száldobosi iskolába. Az iskola huszonkét osztályából tizenötbe a román tagozaton tanuló romák járnak.

Sár, por és kilátások

— Mi lesz a falu szennyvízhálózatával és az utakkal? — kérdeztük az alpolgármestert.

— Külön szándékozunk pályázni mind a kettőre. Az integrált programból szeretnénk erre lehívni tetemesebb összeget. Ha a kellő pontszámot márciusig nem tudjuk elérni, akkor vagy az unió strukturális, vagy a vidékfejlesztési minisztérium környezetvédelmi alapjaiból próbáljuk meg. Ameddig a szennyvízhálózat nem kerül a földbe, még tart a sár és a por. Aszfaltozásra csak azután kerülhet sor. Azt azonban hinni merem, hogy ez ebben a mandátumban valósággá válik.

A kanalizálás ügye nem kudarc, de hogy még mindig per alatt áll egy százhektáros erdő és harminchektárnyi erdős legelőrész, az igen. Sajnálatos, mint mondták, hogy emiatt a közbirtokosságnak perbe kellett hívnia mind a megyei földosztó bizottságot, mind az állami erdészetet, amely eladta az erdőt. A per folyik, a termelés leállt.

— Száldobosnak tizenhat borvízforrását tartjuk nyilván. Ez igazi kincs. Issza is a nép, az erdészeti villa mellett van egy borvizes strand. Gondoltak-e ennek a kincsnek az értékesítésére?

— A Fornetti cég megvásárolt itt két borvízforrást: a Volál-ágit és a Szőcsök borvizét. Telekkönyveztették, véget ért a mennyiség és a minőség megfigyelése, s bár kissé alább hagyott a láz, reméljük, hogy beteszi lábát hozzánk a borvízpalackozó ipar, teremt majd munkahelyet, amire igazán nagy szükség lenne. Nálunk annyi szép ház van, és eddig még senki sem gondolt arra, hogy vendégházat, panziót létesítsen, pedig a turizmus a jövőben pénzt hozó iparággá fejlődik. Mire lesz kanalizálás és aszfalt, figyelnek majd erre is.

Roma integráció száldobosi módra

Közel sem elhanyagolható a kérdés, mert a román anyanyelvű, zömében pünkösdista, gyorsan szaporodó romaközösség lélekszáma a falu lakosságának háromötödét teszi ki. Az iskolában hetven magyar és kétszázhúsz roma gyermek tanul. Ezzel az etnikummal a székelymagyar száldobosi kálvinista népnek — ha akar, ha nem — együtt kell élnie! Nincs kiút.

A XVIII. század végén a bardoci Bartha földesúr által Száldobosra betelepített Fogaras vidéki román cigány patkolókovács családja volt ennek a gyors demográfiai folyamatnak az elindítója. Moraru Árpád romafelelős a közösség és a községi önkormányzat között tartja a kapcsolatot, s egyben ő a pünkösdista gyülekezet pásztora.

— Nézze — mondta eléggé jó magyarsággal —, szegényebb népréteg vagyunk, de még senki nem halt éhen. Ezernél több roma él Száldoboson. Az aktív lakosság 80—90 százaléka külföldön keresi a kenyerét. Sokan járnak Magyarországra dolgozni, jó pénzecskét hoznak haza. Itt mindenki ért és valamennyire tud is magyarul, a gyermekek is, én is. Én itt jártam iskolába. A nyelv közelebb hoz a magyarokhoz. A magyar nyelvre Magyarban nagy szüksége van a száldobosi romának. Most már vizünk is van, lehet tisztálkodni. Nem kell rettegni a bűncselekményektől, mert a romának a vallás nagy kincs. Az imádkozó pünkösdista roma nem cselekszik törvényellenes dolgokat. Mi erre tanítjuk őket. Az őseink is hívők voltak. Imaházunk is van, igaz, hogy még nem tudtuk teljesen befejezni, de Balázsi Dénes polgármester megígérte, segít ebben a gondban. Eddig minden ígéretét betartotta, s így ránk bármikor számíthat. Szeretnénk mi is a bölönpataki, munkát szerető romák szintjére emelkedni.

A 2002-es népszámláláskor Székelyszáldobos 1780 lakosából csak 566-an tartották magukat cigány nemzetiségűnek. 179 személy románnak vallotta magát, ám ők is roma származásúak. Ez összesen 745 személyt jelent, de ennél több cigány él a faluban. A különbség a magyar etnikum lélekszámát növelte. Érdekes, hogy anyanyelvi alapon egyetlen egy roma sem vallotta magát cigánynak. Miként azt az alpolgármester elmondta, a 2008. esztendő statisztikájában Száldoboson 1250 roma nemzetiségű személyt tartottak nyilván.

Székely kapu, emlékállítás

Lehetne úgy is fogalmazni, hogy itt spontán módon állt lábra a közösségformáló és a művelődési élet. Erős nőszövetség alakult, vezetőséget választottak, elnökük Farkas Eszter, pénztárnok Román Anikó. Megtartották az anyák napi ünnepséget, a hagyományos öregek vasárnapját, előkészítik az 50 évesek találkozóját, gazdag edénykészlettel rendelkeznek, kicserélték a kultúrotthon függönyeit. Általuk működik a helybeli női dalárda. Munkájukról az Erdővidéki Televízió is beszámolt. Baróton működik egy fiatalokból verbuválódott táncegyüttes. Ennek két bardoci táncosa vállalta, hogy ingyenesen, korosztályok szerint eredeti népi táncokra tanítja nemcsak a bardoci, hanem a száldobosi gyermekeket is. A táncoktatás már másfél éve megkezdődött. Annyian vannak, hogy a bemutatókon a seregnek csak fele tud fellépni. Felújult, megfiatalodott a református egyház presbitériuma, megyegondnoka a fiatal ifj. Benkő Jakab. A tehetős erdő-közbirtokosság is nagy erő a faluban. Elnöke Kolumbán János. Szilárd az elhatározásuk, hogy ha már a település nevében benne van a székely szó, a falu bejáratához székely kaput állítsanak. Nos, mondanunk sem kell, hogy ezek az emberek-asszonyok a ma kincskeresői!

Itt töltötte a nyarakat a történész László Gyula

Írtunk már arról, hogy a régész és történetkutató László Gyula (1910—1998) professzort fiatalkori emlékei Száldoboshoz kötötték. Itt töltötte nyári vakációit, a Hegyfarki feredőhöz jártak feleségével kosaras mulatságokra. Könyveiben sokszor emlékezik a falura, budapesti szobájában száldobosi faragott gombosfát (kopját) őriznek a család maradékai, melyet a faragóként is ismert Kovács József készített, aki a professzor személyes ismerőse volt, s vele állandó levelezésben állott. A ház, ahol sokáig tartózkodott, jelenleg Kovács Zsigmond lakása, aki bizonyára nem zárkózik el attól, hogy arra helyezzen el majd a kezdeményező faluközösség és az önkormányzat a közeljövőben egy László Gyula-emléktáblát. Rá már egyre kevesebben emlékeznek, hisz a XX. század elején élt a faluban.

Szépek, felemelőek a száldobosiak nemes tervei. ,,Arra gondoltunk, hogy az iskola udvarán felszabaduló egykori tanítói lakban, a klasszicista kúriák képét hordozó Jancsó-féle házban tatarozás után alakítsunk ki egy olyan emlékszobát, ahol helyet kapnának a régi személyiségek, Bartha és Borbáth lelkészek, Jancsó tanító, Péter Géza és természetesen, László Gyula is" — részletezte Kolumbán Sándor.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 839
szavazógép
2009-02-24: Gazdakör - x:

Hírlugas — Ferencz Csaba

Mezőgazdasági fórum
Február 26-án, csütörtökön délelőtt a sepsiszentgyörgyi inkubátorházban (Sajtó utca 4. szám) mezőgazdasági fórumot szerveznek. A termelői csoportok létrehozásáról és minősítéséről, valamint a burgonyatermesztésről szóló előadásokra, vitára minden érdeklődőt várnak. A találkozót a nemrég alakult megyei TÉSZ, valamint a szakigazgatóság és szaktanácsadó hivatal szervezi. (fer-)
2009-02-24: Magazin - x:

Kiosztották az Oscar-díjakat

A Gettómilliomos című dráma vitte el a legjobb film Oscar-díját vasárnap este Los Angelesben a 81. Oscar-gálán; aranyszobrocskát kapott mások mellett Sean Penn, Kate Winslet, Heath Ledger és Penélope Cruz.