Hivatásként éli meg a szakmáját

A kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Brassóban élő Radu-Lukács Zsuzsanna pszichiáter szakorvos 2018-ban zárta szakorvosi képzését Marosvásárhelyen, majd oklevele átvételét követően 2019-ben Hargita megyében, a gyergyótölgyesi krónikus pszichiátriai kórházban kezdte meg a szakorvosi munkát. A család bővülését követően, azaz a kislánya megszületése után férjével úgy döntöttek: hazaköltöznek Brassóba. Az új otthonhoz közelebb keresett munkahelyet, így került 2023 júliusában a sepsiszentgyörgyi kórház pszichiátriai osztályára szakorvosként. A döntését, hogy Sepsiszentgyörgyöt választotta, az is befolyásolta, hogy úgy véli: itt is nagy szükség van a szaksegítségre, a helyi közösségnek minél több orvosra van szüksége, ehhez szeretne hozzájárulni.

A pszichiátriára azért esett a választása, mivel egy különleges szakága az orvoslásnak, nem kézzelfogható problémákkal foglalkozik, van egy elvont jellege is. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi a gond, nemcsak fizikai vizsgálatokat kell elvégezni – mint más szakágakban –, hanem ahogy mondták régebb: „kissé bele kell mászni az emberek fejébe”, szót kell érteni az emberekkel, és adott jelekből, a beszélgetések során elhangzottakból kell megállapítani, ha valami gond van. Az emberi agy, az elme működése változó, egy páciens könnyen és rövid idő alatt áteshet egyik pszichés állapotból a másikba, szerencsére a pszichiátriának mára kellő eszköz áll a rendelkezésére ahhoz, hogy válaszokat találjanak ezekre az érzelmi változásokra.

A doktornő számára az emberi agy különlegessége, összetettsége, az elme teszi igazán vonzóvá ezt a szakmát, az, hogy soha nem tudhatják előre pontosan, mi fog következni, merre alakulhat egy adott elmeállapot. A pszichiáter számára nincs nagyobb öröm, mint ha azt látja, hogy az általa alkalmazott kezelés működik, főképp a súlyos kórképek – pszichózisok – esetében. Nem egy könnyű szakterület, különleges, nem mindenki képes ezt csinálni, ám azok, akik szeretik, nem is szakmaként, hanem inkább hivatásként végzik.
 

Pszichiátriai kórképek fontossága

A pszichiátria több betegséggel, tünetegyüttessel foglalkozik. Az enyhébb tünetegyüttesek közé tartozik a depresszió, szorongás, pánikroham – ezeken túl pedig ott vannak az olyan, súlyosabb kórképek, mint például a szkizofrénia, a bipoláris zavar, a demencia. Sajnos olyan világot élünk, hogy lassan mindenkinek van egy idős, demenciával küzdő közelebbi vagy távolabbi rokona. Nem is létezik talán olyan ember, aki ne tudná a felsorolt elmegyógyászati betegségeket, ne ismerné azokat gyakran személyes tapasztalatok folytán, hiszen a családban előfordul szorongással, depresszióval vagy demenciával küzdő személy is.

Azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány után jelentősen megnőtt a pszichiátriai problémákkal küzdők száma, sokkal gyakrabban találkoznak depresszióval vagy szorongással küzdő páciensekkel. Sok páciens küzd alvászavarokkal, szorongással vagy magával a félelemmel, hogy orvosi segítséget kérjen. Nagyon sokan tartanak a megbélyegzéstől, hogy a munkahelyen, a családban megtudják, hogy pszichiátriai segítséget kértek. Pedig – és ezt a doktornő nem győzi hangsúlyozni – nem szégyen segítséget kérni, bárki életében eljöhet egy olyan pillanat, amikor pszichiátriai segítségre lesz szüksége.
 

Van segítség, sokat fejlődött a szakma

Dr. Radu-Lukács Zsuzsanna szerint, ha valamiféle tünetet tapasztal, akkor senki ne habozzon segítséget kérni: ne halogassa a probléma megoldását. Ha azt tapasztaljuk, hogy alvászavaraink vannak, kedvetlenek vagyunk, elszigetelődtünk, nem keressük az emberek társaságát, nem okoz örömet számunkra az, ami azelőtt igen, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulnunk. Ezt minél hamarabb megteszik, annál hamarabb tudnak segíteni, és a kezelés eredményei is hamarabb láthatóvá válnak.

Az enyhébb patológiákkal is fel lehet keresni az orvost, ha úgy tűnik, hogy nincs komolyabb gond, akkor is tegyék meg, ugyanis sok esetben nem feltétlenül van szükség gyógyszeres kezelésre, egy beszélgetés, iránymutatás, elegendő ahhoz, hogy a depresszív, szorongásos tünetek és az ezekhez kapcsolódó problémák megoldást találjanak. Minden pszichiátriai patológiának van kezelése, egyeseknél több időre, erősebb gyógyszerekre van szükség, de nyilván ez esettől és egyedtől függ. „Az emberek legyenek tudatában, hogy mi mint szakemberek a rendelkezésükre állunk, nyitottak vagyunk” – hangsúlyozta.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy az elmúlt harminc év alatt a készítmények, a gyógyszerek, eszközök, és nyilván a kezelési módszerek is sokat változtak. Az antipszichotikumok terén például eljutottunk oda, hogy egyre több az injektábilis készítmény, amelyek révén könnyebben megoldható, hogy a rászoruló páciensek rendszeres kezelést kapjanak, főképp olyan esetekben, amikor az illető nem hajlandó követni a gyógyszeres kezelést, vagy épp nincs aki felvigyázza, hogy beveszi-e. Ami az eszközöket illeti, igénybe veszik a diagnózis felállításánál az orvosi képalkotói eszközök közül a komputertomográfot (CT-t), szoros együttműködésben dolgoznak ugyanakkor a pszichológusokkal, ugyanis az általuk elvégzett különböző tesztek segítenek a pontos diagnózis felállításában.
 

Mit kezdjünk az ünnepi időszak jelentette nyomással?

„A decemberi hónap mindenki számára a legszebb, jönnek az ünnepek, mindenki együtt van, örömöt kellene éreznünk, ám a szakterületünk keretén belül azt tapasztaljuk, hogy két nagy patológiai kórkép esetszáma bizony szintén megnövekszik ebben az időszakban” – hívta fel a figyelmet a szakorvos. Az egyik kórkép az öngyilkossági kísérleteket elkövetők csoportja. A jelenség főképp azok körében erősödik fel, akik az ünnepek alatt egyedül vannak. Esetükben hatalmas problémát jelent, hogy mivel egyedül vannak, amikor a különböző tünetek jelentkeznek, nem tudnak mit kezdeni azokkal, és ez az öngyilkossági kísérlet irányába taszítja őket. A másik patológia, ami az ünnepi időszakban szintén nagyobb számban van jelen, az alkoholfogyasztással járó kórképek csoportja. Vannak, akik mértékkel fogyasztanak alkoholt, ám elég sokan túlzásba esnek ebben az időszakban.

Vannak esetek, amikor az ünnepnapok egy plusz stresszfaktort is jelenthetnek: megnő a nyomás az embereken, hiszen mindenki a vásárlásra koncentrál, az előkészületek lázában ég. „Szakemberként mindenképp azt ajánlom, hogy e nyomás csökkentésére elsősorban mindenki alaposabban tervezze meg a készülődést, például az ajándékok beszerzését is már egy hónappal korábban el lehet kezdeni, ezáltal is csökkenthető a szorongás. Nyilván minden személy másként éli meg az ünnepek közeledtével felerősödő feszültséget, van aki számára a vásárlás, a főzés, a háztartás, a lakás előkészítése, feldíszítése, az ünnepi hangulat megteremtése jelenti a maximális nyomást. Nagyjából mindenki tudja, hogy mi az, ami szorongással tölti el a felsoroltakból, ezért arra kell törekedni, hogy ezeket figyelmesebben szervezzük és tervezzük meg. Emlékeztessék magukat, hogy az előző években mekkora terhet jelentett a készülődés egyik vagy másik eleme, és igyekezzenek azt másként szervezni. Emellett a nyomás, a teher csökkentésére – egy kezdődő depresszív, szorongásos állapot leküzdésére – azt ajánlom, hogy csatlakozzanak minél több ünnepi aktivitáshoz, ne sajnálják maguktól a sétákat, keressék fel a vásárokat, előadásokat, de nagyon jó lazítók, stresszcsökkentők a téli sportok, általában a testmozgás.”

A javaslatokon túl ugyanakkor nagyon fontos, hogy amennyiben valaki úgy érzi, hogy egyedül nem képes ezekkel megküzdeni, akkor nyugodtan forduljon szakemberhez, aki segít megküzdeni az ünnepi időszak által okozott kihívásokkal.