Elfogadta a kormány tegnapi ülésén a költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó úgynevezett salátarendeletet. Marcel Ciolacu miniszterelnök az ülés előtt rámutatott: jelen helyzetben „a felelőtlen gazdaságpolitika” automatikusan az ország adósbesorolási leminősítéséhez, a befektetők elűzéséhez és nagyon magas kamatlábú hitelekhez vezetne, ami „rövid idő alatt recessziót, csődöt és munkanélküliséget eredményezne sokak számára”. A kormányfő szerint ennek megelőzéséért van szükség a költségcsökkentő és adóügyi intézkedésekre.
Ciolacu emlékeztetett, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési terve értelmében 2025-ben 7 százalékra kell csökkentenie a költségvetési hiányt. Csak így lehet hozzáférése a továbbiakban is az európai uniós forrásokhoz és az uniós helyreállítási alaphoz, amelyek nélkülözhetetlenek Románia korszerűsítésének folytatásához – magyarázta. A miniszterelnök szerint a salátarendeletnek három fő célja van: az állami kiadások lefaragása, a pazarlás csökkentése a GDP 1 százalékát kitevő mintegy 19 milliárd lejjel és az államkassza bevételeinek növelése. Véleménye szerint nem megszorító intézkedéseket fogad el a kormány.
„Megszorítások akkor voltak, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, 19 százalékról 24 százalékra növelték az áfát, vagy amikor iskolák és kórházak zártak be” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a bér- és nyugdíjköltségeket befagyasztják, a pártok juttatásait lefaragják, de a beruházásokra szánt alapokat nem csökkentik, és nem emelik a társasági adót, a jövedelemadót és az áfát sem, ami növelné az inflációt. „Minden adókedvezményt megszüntetünk, és igazságos adórendszert alakítunk ki. A gazdasági sokk elkerüléséért csak fokozatosan csökkentjük a mikrovállalkozások profitadó-mentességi küszöbét. Az intézkedés mintegy 30 000 kkv-t érint – a kis- és középvállalkozások mintegy 10 százalékát –, de megpróbáljuk segíteni őket más állami támogatási programokkal” – magyarázta a kormányfő. Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadót csak a beruházásokra készülő nagyvállalatokkal folytatandó egyeztetések után vezetik be. Az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra nő január 1-től, de még így is a hetedik legkisebb marad az Európai Unióban. „Magyarországon 15, Lengyelországban 19, Csehországban 23 százalék az osztalékadó, az uniós átlag pedig 20 százalék” – sorolta.
Marcel Ciolacu leszögezte: az előző miniszterelnöki mandátuma alatt meghozott egyik intézkedést sem bánja, hiszen „romániaiak millióinak szolgáltattak igazságot”, és jelentős beruházásokkal segítették a gazdaságot. Véleménye szerint „jóhiszemű ember nem bírálhat bennünket, amiért kétszer is emeltük a nyugdíjakat, megszüntettük a mintegy 3,8 millió nyugdíjassal szembeni méltánytalanságokat, vagy mert növeltük a tanárok, a rendőrök, az orvosok vagy a katonák fizetését”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány segítséget nyújtott az energiaszámlák kifizetésében, jelentős összegeket különített el az egészségügy számára és infrastrukturális beruházásokra is.
A miniszterelnök arra kérte a romániai vállalatokat, hogy – szolidaritást vállalva a lakossággal és a kormánnyal – hat hónapra fagyasszák be áraikat. Ugyanakkor felszólította azokat a vállalatokat, amelyek nem fizetik be tisztességesen az adóikat és kiviszik az országból a nyereséget, hogy „vagy fizessenek rendesen, vagy távozzanak”. A kormányfő szerint a salátarendelet intézkedései reményt nyújtanak arra, hogy a kormány 2025-ben is támogassa a nyugdíjasokat az év második felében, a kis keresetűek és a gyermekes családok esetében pedig fokozatosan, akár öt százalékkal is csökkentik a munka adóterhét.
Tánczos Barna: Az intézkedések 95 százaléka az államot érinti
„A salátarendelettel továbbra is ki tudjuk fizetni a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, béreket és juttatásokat, miközben lefaragtuk az állami kiadásokat, megszüntetjük a kivételeket és fenntartjuk a beruházások finanszírozását” – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a tegnapi kormányülést követő nyilatkozatában.
A most elfogadott intézkedések a potenciális kiadások 133 milliárd lejes csökkentését jelentik, ami elengedhetetlen egy fenntartható 2025-ös költségvetés megalkotásához, a bevételek és kiadások felelős egyensúlyához – szögezte le a tárcavezető. „Jogos elvárása a polgároknak és a magánszektornak az állam karcsúsítása és a kiadások csökkentése. Éppen ezért a rendeletben vállalt intézkedések teljes hatásának 95 százalékát az állami kiadások csökkentése teszi ki. A költségvetési kiadások 126 milliárd lejes csökkentésével szemben az adóintézkedések becsült hatása a magánszektorra 7,1 milliárd lejes hozzájárulást jelent. A következő év a szolidaritás éve kell hogy legyen, amelyben a gazdaságnak az állami és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra kell támaszkodnia, egyensúlyt teremtve a kiadások és bevételek között, stabilizálva az államháztartást” – hangsúlyozta. Rámutatott: „Ki kell javítanunk az előző kormány túlköltekezését, hogy kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható költségvetésünk legyen 2025-ben. Értjük az elégedetlenséget, hiszen a járvány, az infláció, az energiaválság és a szomszédban zajló háború sok kihívással szembesítette az embereket. És látjuk az elszabadult államháztartási hiányt is, amely idén megközelítheti a 9 százalékot. Az RMDSZ azért vállalta a kormányzást és a nehéz döntéseket, hogy visszavigyük a józan észt és a polgárok tiszteletét a döntéshozatalba. Ha nem biztosítottuk volna a kormánytöbbséget, nélkülünk káosz lenne.” Tánczos Barna szerint a salátarendeletben foglalt átfogó korrekciók kellenek ahhoz, hogy „biztosítsuk az ország stabilitásának megtartását, hosszú távú fejlődését és a költségvetési hiány fenntartható csökkentését abban a nehéz gazdasági helyzetben, amelybe az előző évek felelőtlen döntései kormányozták az országot”.
Befagyasztják a béreket, nyugdíjakat, gyermekpénzt
A salátarendelet előírásai a kormány által vasárnap közzétett tervezet szerint a következők:
A közalkalmazotti béreket, pótlékokat, étkezési utalványokat a 2024. novemberi szinten befagyasztják, a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni; ez alól a katonák, rendőrök, börtönőrök és hegyimentők képezhetnek kivételt, ők kaphatnak bérkiegészítést a pluszmunkáért, ha nem tudnak 90 napon belül szabadnapot kivenni. A közintézmények és hatóságok 2025-ben nem adhatnak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást, a katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait (különféle kompenzációkat, kártérítéseket vagy lakbértámogatást) szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten. A vakációs utalványok értéke 800 lej lesz, de az csak 1600 lejes turisztikai csomag vásárlásakor használható fel, azaz az eddigi üdülési jegy felét állja az állam, a másik felét az alkalmazottnak kell kifizetnie. Csak azok kaphatják meg, akiknek nettó munkabére havi 8000 lej alatt marad.
2025. január 1-től létszámstopot rendelnek el a közszférában, csak azok az állások tölthetők be, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételek itt is vannak: a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyott állások, a rezidensi állások, a kórházak orvosi állásai és a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó állások betölthetők.
Ugyancsak 2024. novemberi szinten marad a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), az egyetemi ösztöndíj és a sportolók életjáradéka. Az egyetemisták januártól csak a lakhelyük és az egyetemük közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel, az óvodások és elemisták egész jövő évben nem kapnak mézet étrend-kiegészítőként. A nyugdíjak referenciapontjának értéke sem emelkedik a jelenlegi 81 lejről, és a különnyugdíjakat sem növelik az infláció mértékével.
A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.
A magánszektorban megszűnnek az adózási kedvezmények az IT-szektorban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozóknak, az osztalékadó 10 százalékra nő, és 500 ezer euróról 250 ezer euróra csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó adóküszöb. Újra bevezetik az úgynevezett oszlopadót, amelyet az ipari létesítmények után kell befizetni; ez az építmények leltári értékének 1 százaléka lesz, az első befizetések július elseje után esedékesek, és addig még egyeztetnek az érintett iparágakkal.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
