A tényeket nem lehet letagadni, mindenki tudja, hogy immár sok százezer román állampolgár él és próbál boldogulni a félszigeten, s a romló gazdasági feltételek ellenére sem igyekeznek haza, legfennebb akkor, ha az olasz hatóságok (a maguk költségén!) hazatoloncolják őket. Ez lehet jó a légitársaságoknak, de nem jó az olasz államnak, de még mindig kisebb áldozat és kockázat, mint az, hogy bevárják, mikor követnek el újabb bűntényeket — tolvajlás, rablás, nemi erőszak, illegális koldulászás, gyilkosság — a városok szélén megtelepedett ,,bidonvillák" és sátortáborok lakói... Az ügyet valahogyan kezelni kell, mert az olasz közvélemény és a sajtó már torkig van az Olaszországban elharapózott — elsősorban Romániából származó — importbűnözéssel. Torkig vannak a politikusok, a városatyák is, de őnékik illendő valamivel szelídebben, szőrmentén és diplomatikusan fogalmazni, mert, ugyebár, azért diplomaták. A legújabb ,,kriminológiai" csúcstalálkozó most Diaconescu külügyminiszter és olasz kollégája, Frattini között esett meg, s ez sem különbözött az előzőektől, amikor Cioroianu, Adrian Năstase és más politikusok próbálták rávenni az olasz potentátokat, értetnék meg az itáliai közvéleménnyel és a sajtóval, hogy nem szabad általánosítani és kazlaslag inkriminálni, mert a bűnözők nem azonosak az Olaszországban élő nagyszámú közösséggel, s különben sem valódi románok, hanem... De ezt ne feszegessük, hiszen Diaconescu sajtóértekezleti okfejtése is eléggé sántított, amikor romániai részről sokadszorra hangsúlyozta, miszerint a bűnözésnek nincs nemzetisége, a gyilkosság, az gyilkosság, a rablás, az rablás, az erőszak, az erőszak, bárki is kövesse el. Ezzel egyet is értenénk, különben Magyarországról is ezt halljuk, olvassuk naponta, ahol liberális szócsövek és agymosó hordószónokok bizonygatják: ,,a bűnnek, bűnözésnek nincs nemzetisége, etnikai kötődése". Igaz, de a bűnözőnek, a gyilkosnak, a rablónak, a tolvajnak azért van, s ha ma a liberális Európában elítélendő ezt kimondani, az valamicskét sem változtat a dolgok lényegén és természetén. Frattini mester visszakézből el is utasította Diaconescu érvelését, ami azt mutatja, hogy a két tárgyaló fél két csűrben csépel.
Persze, vannak ennél nagyobb gondjai a nagy egyesült Európának. A gazdasági és pénzügyi válság például, s az az aljas protekcionizmus, amellyel Európa gazdagabb, nyugati felén leledző államai újra a keleti szegények ellenében védik saját érdekeiket. Mi, a lenézett és lesajnált európai előszobázók adtunk őnékik piacokat, olcsó munkaerőt, mérhetetlen harácsprofitokat és a többi, és a többi... S mit kaptunk cserébe? Cinikus regulákat, újabb lesajnálásokat és kibabrálásokat s — na jó! — némi mozgási szabadságot. De ez utóbbit könnyű visszavonni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
