Uzonka-vidék és környéke

2025. február 5., szerda, Faluvilág

Jó volna hinni, hogy évtizedek múlva Uzonkafürdő és közvetlen környéke is kínálhat majd legalább annyi turisztikai értéket és látnivalót, amivel vetekedhetne Kirullyal vagy a Brassó megyei Homoródfürdővel, esetleg bármely más, ma még alig ismert és alig becsült helyi érdekű üdülő- és gyógyhellyel. Nagybacon falukapujában csorog a Falu borvize, a kisbaconi feredőkben Benedek Elek is lubickolt, és megemlékezett arról az Édes anyaföldem című kötetében. Magyarhermány tucatnyi dél-hargi­tai borvízforrásának vizét a budapesti Földtani Intézet vegybontotta a kicsi magyar világ idején, de a felsorolt falvak mindenike bőven kínálja a falusi turizmus további kincseit.

  • A Kakukk-hegy (1558 méter). Fotók: Albert Levente
    A Kakukk-hegy (1558 méter). Fotók: Albert Levente

Meddig a környék?

Uzonka területét a szén-dioxidos kitörések, a savanyúvizek övezete avanzsálja gyógyhellyé, beleértve tiszta gyógyklímáját is. A honismereti túrák, a bakancsos turizmus számára talán csak Uzonkafürdő északi környéke nyújt még akkora lehetőséget, mint a Dél-Hargitának a Kakukk-hegyig terjedő északi vidéke. Egy kis jóakaraton kívül nem kell ahhoz semmi, hogy Uzonka környékéhez csatoljuk a látnivalók-tudnivalók szempontjából a Mikójfalu és Nagybacon közötti műúttól délre elterülő Setétpatak övezetét is.

Sejtem: régi olvasóinknak felötlik, hogy egy-egy helyről mintha-mintha már írtam volna – így igaz, csakhogy meglehet, aki akkor született, azt is érdekelheti, mert nem igaz, hogy nincsenek fiatalok is, akik bele-belenéznek és olvassák lapunkat.

Szinte hihetetlen, hogy a népszámlálási adatok szerint Uzonkán, ezen a kis településen 52 személy él, pontosabban 23 család. Hogy ismét szóba ejthessük gyógyklímájának értékét, tudni kell, hogy a vidék erdős hegyi területe eléri az 1500 méter tengerszint feletti magasságot, maga a település 650 méter magasan fekszik. Elmondhatjuk – idézve Kovács József Szilamér geológus mérnök sorait –, hogy „az egész Uzonkavidék idegenforgalmi értékeivel együtt egy hatalmas földtani és ökológiai tanösvény”.

A földtan rejtelmeiben kevésbé jártasoknak elmondhatjuk, hogy ezen a vidéken a legváltozatosabb kőzet- és ásványféleségeket gyűjtheti bárki, mert itt nem csak a vulkanikus eredetű (megmerevedett láva, andezit, vulkáni hamu, horzsakő, amelyet Magyarhermányban is bányásztak), hanem üledékes, az egykori tenger mélyén lerakódottak (homokkő, agyagpala, vaskő, opálkő stb.) is megtalálhatók.

 

Uzonka, fürdőtelep

 

Eltűnt a Pisztrángos feredő, százéves a mai Uzonka

De mi volt ott száz évvel ezelőtt? – teheti fel a kérdést bárki. A régi emberek, sőt, a fürdőgyógyászatban jártasak nemhogy felelni tudnak a kérdésre, hanem nem egy alkalommal le is írták, hogy nem a mai fürdőtelepen, hanem attól jóval északabbra, a Dél-Hargita elődombjait takaró kiterjedt legelős területeket „szemmel kísérték a Gyimeseknél szelídebb vidékeken megtelepedni akaró állattartók”, s azt a helyet, ahol vizét bőven ontotta a Pisztrángos borvízforrás (nevéről sejtve, benne pisztrángok is élhettek), s az ott élők kövekkel felforrósított borvízzel kúrálgatták meggémberedett végtagjaikat. Ezt a helyet nevezték akkoron Pisztrángos feredőnek. Régi fürdőházainak a helye még ma is látszik. De létezik még a Pisztrángos borvízforrás kalciumban gazdag vize, amelyből hatalmas mésztufakúp rakódott le az idők folyamán. Halmágyi István (1719–1785) híres naplójából tudjuk, hogy itt bő 250 esztendővel ezelőtt virágzó kis fürdőtelep működött. Ásványvizének gyógyhatásáról a balneológus Kibédi Mátyus István is megemlékezett Diaetetika című munkájában 1766-ban.

Itt fenn, ahol az egykori Pisztrángos feredő virágzott, megtekinthető a forrás, melyből egyet hörpinteni szeretett volna egykor egy szomjas vaddisznó. Nem tudhatta, hogy a forrásüreg felső része tele van szén-dioxiddal, megfulladt, „s aligonság tudták onnan kiráncibálni” – így a hagyomány. A népek emiatt sok ideig nem is itták a forrás vizét. A párját ritkító mésztufakúp a vidék egyedi érdekessége, érdemes volna vegybontás alá venni a lerakódásait, abból derülne ki, van-e benne valami különleges vegyi elem.

Itt fenn, a Pisztrángosi legelőn néhány család telepedett meg, közöttük a fiatal családos Bodor Jakabbal szorítottunk kezet, aki uzonkai lakos, s akinek a nagyapja, Bodor József még a Gyimesekben született. Az unoka házat épített, családi vállalkozást nyitott, állattartásra rendezkedett be, ahol természetes élelemhez jut a jószág. Kitanulta az érlelt kézműves sajtok készítését, melyeknek fűszeres változatai (köménymagos, csilis, medvehagymás, levendulás stb.) Erdővidék és a megyeszékhely két nagyobb üzletébe is eljutnak. Őt már nagyon rég szándékom volt megismerni.

 

Községháza, Nagybacon

 

Jelzés mentén fel a Kakukk-hegyig

A jelzés a kék sávos turistajel, mely a Baróti-hegység gerincjelzésének északi folytatása. Áthalad Uzonka fürdőtelepén, a Pisztrángos pusztán, és ritka szép tájakon, fenyvesekkel-lombhullatókkal és hegyi legelőkkel tarkított úton-ösvényen érhetjük el a fenyvessel borított, 1558 méter magas Kakukk-hegyet. Itt a Paphomloka nevű magashegyi pusztán lelhető fel a ritka lilás-fényes vascsillám. Védett az egész hegytömb, az utóbbi idők nem megerősített adatai szerint a sűrű kakukk-hegyi fenyves erdőszélek lakója talán most is a siketfajd.

Pisztrángosból a Jakab János-magaslatot, majd a Kis-Piliskét (1331 méter) követve érjük el a Nagy-Piliske 1374 méter magasan fekvő, lerobbant vulkáni kalderáját, ahonnan jelzett út ereszkedik a Bányász-patak mentén Tusnádfürdőre. Ellenkező irányban folyik nyugat felé a Kégyós- és a Súgó-patak, tele Bacon környékének jobbnál jobb borvízforrásaival. Tovább az 1250 méter magas Jáhoros pusztáját követve érjük el az 1280 méter magas Mitács tetejét. Itt halad át Erdővidék felől a Gyöngyerdőn keresztül a nagy kanyarokat leíró régi út az alcsíki Verebesre. Tovább a Kapus-hegy (1423 méter) nyugati lábától ered a Kis-Fenyős patak, melynek völgyében Bodvaj felett jól hallhatóan árad ki a földből a szén-dioxid.

A Kapustól az Aladár pusztájára érünk, innen pedig kis emelkedővel jutunk el a Kakukk-hegyre. Innen indul nyugati irányba a Barót vize forrása Medgyespusztai szejkés borvízként, keleti irányba pedig a csíki Aszópatak siet a völgybe.

 

Mésztufa-kúp

 

Üdülőhely a Murgó északi lábánál – Uzonka „legendája”

Szokatlan, hogy Uzonka mint település eléggé messzire esik Nagybacontól, aminek történeti, földrajzi és néprajzi okozata van. Többen rácsodálkoznak a gyimesi csángó magyarok nem éppen mainak mondható, „újabb kori csoportos migrációjára”, amelyről tudtunkkal eddig nem született néprajzi-történeti összefoglaló. Adat van arra, hogy 1896 táján a település környékén elterülő legelőkön-kaszálókon fakeretbe foglalt borvizes nyitott fürdőmedencék működtek. Jóval később, 1927-ben a mai uzonkai Főkút környékére meleg fürdőt építettek, ez lenne az az első adat, amelyet a székelyudvarhelyi, egykori uzonkai néhai Veress Ferenc foglalt bele Uzonka egyik első kismonográfiájába. Erre az időre esik a nyaralóházak lassan meginduló rendszeres építése, a Főkút vasban gazdag kalcium-magnézium-hidrokarbonátos ásványvizének újrafoglalása, melyet ivókúra formájában az anémiás, étvágytalan gyermekeknek ajánlanak a szakorvosok, fürdőkúrában pedig a szív- és érrendszeri betegségek tüneti kezelésére. Mivel helyi fürdőorvosi szolgálat csak a nagybaconi körorvosi rendelőben működik, komolyra vett kúráknál mindkét esetben ajánlatos kikérni a véleményét.

Uzonkán az a különleges helyzet alakult ki, hogy a település a község területén van, de a központja – ahol a Főkút, a nyílt vizű fürdőmedencék vannak – fenntartását, gondozását és miért ne, mindennapi gondjait is szokásrend szerint a 2000 hektárnyi terület birtokosa, a Nagybaconi Erdő- és Legelő-közbirtokosság tartja feladatának – tisztáztuk Bocskor Lászlóval, a birtokosság elnökével. Mint elmondta, a közelmúltban újrabélésezték a fő fürdőmedencét, rendezték az uzonkai Fő borvíz-csorgó környékét, föléje amolyan beállót, filagóriát építettek.

 

Bodor Jakab

 

Sok évvel ezelőtt működött itt egy primitívebb, kicsi hideg mofetta is, a kis medencét lefedték, sorsa a közeljövőben dől el. Volt szó arról, hogy jó lenne bekeríteni a kimondott fürdő belterületét, és létesíteni egy olyan medencét is, amelyben napelemek segítségével melegen lehetne tartani a gyógyvizet, erre  azonban pályázni kellene – jegyezte meg Bocskor.

Rohanó életünkbe nem mindig fér bele minden, amit szeretnénk. Valamiről le kell maradni, valamit ki kell hagyni. A helyiek azt mondták: Uzonkának nincsen falufelelőse. Pedig nagyon szerettünk volna még egy alkalommal kezet fogni a közbirtokosság erdészével, aki a legjobb vidékismerő és a bajba jutottak tanácsadója. S kezet fogtunk volna Bardocz Abával, hogy felelevenítsük édesapja, Bardocz Sándor uzonkai tanító, bútorfestő s az idejekorán elhalt műszerész-művész testvérbátyja, Bardocz Barna emlékét. A Bardocz-bennvaló valóságos múzeum, és vendégszobaként is szolgál.

Uzonka-ügyben szót váltottunk Nagy István Csongor nagybaconi polgármesterrel, aki elmondta, hogy nem feledkeztek meg Uzonkáról, távlati tervükben szerepel az egykori tanulótábor épületeinek felújítása, kiírásra várnak, hogy pályázhassanak az ivóvíz- és szennyvízhálózatra. „Örvendünk a hírnek” – mondták Uzonkán, s megköszönték polgármesterüknek a nekik szánt hatalmas, feldíszített élő karácsonyfát.

 

Rózsika néni

 

Uzonkán a tősgyökeres lakosság mind római katolikus, őseik magukkal hozták vallásukat is – részletezte Bara-Simon Rozália. Elmondta, hogy neki a katolikus kápolna takarítása a feladata, a szentmiséket a baróti egyházközség plébánosa vagy segéd­papjai végzik.

Kevés itt a protestáns, de 1937-ben ide építette meg az Erdővidéki Református Egyházmegye a mintegy 40 gyereket befogadó Kálvin Otthont a református gyerekek táboroztatása és vallásos nevelése érdekében. Nemrég javíttatta az Erdővidéki Református Egyházmegye – tájékoztatott az otthon felelőse, Bartha Attila megbízott bölöni református lelkipásztor.

Uzonka idegenforgalmi érdekessége a borvizes láp. Mivel itt megmaradtak a jégkorszakvégi klímára jellemző éghajlati tényezők, az azóta eltelt sok százezer esztendőt olyan maradványnövények vészelték át, mint a rovarevő Drosera vagy harmatfű, a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), a csatavirág (Polemonium coeruleum). A lápot ugyan védettnek nyilvánították, de helyzetéről lehangoló hírt mondott Bocskor László, aki szerint eső és víz hiányában talán kiszáradt. Várják a tavaszt-nyárt: hátha akadna néhány a maradványnövényekből, amely átvészelte a telet.

 

Kálvin Otthon

 

Uzonka-vidék tartozéka a setétpataki panzió és táborozóhely is. A patak forrásvidékén egy magányos csángó tanya és egy borvízforrás van (Csángó borvíz). Itt a Harcsa-legelő északi oldalában tömegesen virít a kárpáti sáfrány (Croccus heuffelia­nus). A patakvölgy bal oldalán a vidéket felépítő kárpáti homokkő padjai rétegboltozatot képeznek. Ebben alakult ki a legendás nagybaconi Kincses-barlang. Itt régen aranycsepegéseket fogtak fel az emberek – tartja a nagybaconi hagyomány –, s lovaik lábára fordítva szegezték fel a patkót, hogy megtévesszék az utánuk kémkedőket, így a környékbeliek ugyanis azt hitték, hogy „jöttek, amikor mentek, s mentek, amikor jöttek erre”.

Hangulatos az a történet is, mely Uzonka legendája néven fut széltében-hosszában a településsel kapcsolatos írásokban. Nincs baj vele, mert van valami régi magja, de az egykori történetet sajnos átírták, és így került nyomdába. Ezért közöljük most, de csak rövidített formájában. Két fiatal tragikusan végződő szerelméről szól a történet, amely több formában/megfogalmazásban kering az idősebb generáció körében. Két szomszéd vár emelkedett a vidéken: Morgó vára a Murgó-hegyen és a fiatal Piliske vitéz vára a hasonnevű magas hegy oldalában. A két várúr ellenséges viszonyban volt. Nagy volt haragja az öreg Morgónak, amikor megtudta, hogy Uzonka lánya titokban találkozik Piliskével, aki gyöngéd érzelmekkel vonzódik hozzá. Találkozásukat megtiltotta. Egy óvatlan pillanatban azonban rábukkant a szeretkező fiatalokra. Fergeteges haragjában Piliske felé hajította hatalmas buzogányát. A lány, hogy védje, szerelme elébe ugrott, s a gyilkos vas az ő életét oltotta ki. Piros vére kicsordult a zöld fűre, s azon a helyen menten egy friss borvízforrás tört fel, amely azóta is százaknak-ezreknek gyógyitala. A forrást Uzonka forrásának nevezi azóta is a nép, a helyet pedig Uzonkának. A népszerűvé lett történetből még rockopera is született, amelyet sikerrel mutattak be 2015-ben a marosvásárhelyi Stúdió Színházban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 459
szavazógép
2025-02-04: A múlt hét - Kuti János:

Mintha máris kampány lenne

Megvan már az újabb elnökválasztási menetrend, mint ahogy az új vonatmenetrend is, de remélhetőleg a májusi elnökválasztás nem fog késni, mint a vonatok. A kampány április 4-én kezdődik, de úgy tűnik, mintha már rég dübörögne.
2025-02-05: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Könyvbemutató
RÉTY. Február 6-án, csütörtökön 18 órától mutatják be a Református Gyülekezeti Házban a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének Vértelen vértanúk – Kárpátországi szobrok, emlékművek, emlékhelyek című, tavaly decemberben megjelent könyvét. Jelen lesz Galbács Pál, a kötet ötletgazdája, Bedő Zoltán felelős kiadó, Gazda Zoltán, Hecser László és Szekeres Attila társszerzők.