A régészek számára értékes leletanyaggal szolgáltak a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén végzett előzetes feltárások, melyeket a Székely Nemzeti Múzeum csapata január közepén kezdett el. Az intézmény közlése szerint az eddig feltárt leletanyag a késő bronzkor – kora vaskor idejéből származik, és néhány különleges tárgy is előkerült.
A múzeum régészcsapata Facebookon közzétett ismertetőjében jelzi: nagyjából húsz éve ismert, hogy Sepsiszentgyörgy északi határában, a Hosszú-láb környékén egy nagy kiterjedésű régészeti lelőhely található, ám ez igazi ismertséget csak pár éve kapott. Az arénával szemközti területre tervezett Sapientia-campus területén a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumának szakemberei 2019–2020-ban végeztek nagyobb lélegzetű feltárásokat. Az akkori ásatásokon több középső bronzkori emberi sír és néhány állattemetkezés is napvilágot látott, illetve egy többhektáros, késő bronzkori település nyomai is előkerültek. A Székely Nemzeti Múzeum csapata a több korszakban lakott régészeti lelőhelynek most a délkeleti részén végez feltárásokat.
„Noha az idei kutatások egyelőre szerényebb eredményekkel szolgáltak, mint a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumának pár évvel ezelőtt folytatott, eleve nagyobb felületet érintő ásatásai, annyi már most kijelenthető, hogy a lelőhelynek ez a része is számos érdekességet tartogat még a régész számára” – olvasható a tájékoztatóban. A szakemberek továbbá ismertetik, hogy a pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori (Kr. e. 19–16. század) lósírok most egy újabb hasonló temetkezéssel bővültek. A négyszögletes gödörben egymással szemben oldalukra fektetett állatok a Kárpát-medence egyik legkorábbi ilyen jellegű lótemetkezései közé sorolhatók. A lovak fején agancsból készített zabladíszeket találtak, amelyek a hátaslóként vagy fogatként való használat bizonyítékai. A lószerszám további díszei a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok.
Az ásatás során feltárt objektumok és leletanyag többsége a késő bronzkor – kora vaskor idejéből származik. Ennek a korszaknak a jellegzetes régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkör, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán a Magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig. A feltárás során eddig több, felszínre épített, cölöpvázas ház maradványa és számos tárológödör is előkerült, valamint igen gazdag leletanyag: ép vagy töredékes edények, agyagnehezékek, őrlőkövek, állatcsontok. Különleges leletnek számít egy bronz tokos-füles balta készítésére használt öntőminta, néhány miniatűr agyagtárgy és egy bronztű – áll a Facebook-bejegyzésben.
