Sok hűhó... de miért? — Simó Erzsébet

2009. március 2., hétfő, Máról holnapra

Minisztereső hullt a Székelyföldre, államfői parancsra hat tárcavezető tette tiszteletét e vidéken. Ők majd ― felső utasításra ― kisegítik a bajból a Székelyföldet, miközben még a pillanatnyi szükségleteinkhez mérten sem tudtak reményt keltő tételeket ígérni.

Némi útjavítást, a tömbházak hőszigetelését, ha erre az önkormányzatokban és lakótársulásokban partnerre találnak. Borvízforrásokat hozatnának rendbe, turisztikai információs központot nyitnának, s ha igaz, némi pénzmagot juttatnának a kommandói kisvasút felújítására. Ion Bazac, az egészségügyi tárca vezetője tűnt a legbőkezűbbnek, minden bizonnyal elszörnyedt azon, amit az évek óta félig romba döntött megyei kórházban látott, s egymillió eurót ígért rendbetételére. Ecaterina Andronescu képlékeny nyilatkozataiból annyit megértettünk, hogy idén nem lesznek új románnyelv-könyvek a magyar gyermekeknek, mert ő nagy oktatási reformot tervez, sorrendben húsz év alatt talán a hatodikat. Ha igaz, amit minden alkalommal siet kijelenteni, nem állnak le az iskolajavítások, az egyetemi campust is folytatják, s év végéig még a harmincszázalékos béremelést is megkapják ― ki-ki érdeme szerint ― a pedagógusok.

A nagy forgalomból annyit látni csupán, parancsra jöttek, néztek szét és utaztak haza Bukarestbe. Összességében a Székelyföldnek juttatandó, annak fejlesztésére szánt pénz, ami a mi adónkból visszaosztott pénz is lenne, aligha haladja meg az utóbbi négyéves szintet, arról meg tudjuk, épp arra volt elég, hogy ez a vidék még jobban le ne maradjon a fejlődésben. Évtizede ismételjük, a Székelyföld a privatizáció nagy vesztese, mindent eladtak, amit el lehetett, s az új gazdák még azt is elkótyavetyélték, ami esetleg fejlesztésre alkalmas lett volna, az infrastrukturális beruházásokból csak csurrant-csöppent, útjaink rosszabbak az országos átlagnál, fürdőhelyeink romban hevernek, rendbetételükre igazán távlatos, nagy tervek nem születtek, az elhíresült, A borvíz útja nevű projekt is csak toldoz-foldoz, igazi nagy változást még ha esetleg a végére járnának, sem eredményez. Munkahely alig van, szégyentelenül alacsonyabbak a bérek az országos átlagnál, s ma még azt sem tudjuk, hogy a válság miként sújt bennünket.

Hatvan-nyolcvan éves lemaradást kellene ennek a régiónak behoznia, de ha egy ilyen nagy léptékű fejlesztés nem bentről indul, nem itt fogan meg, ha nem saját igényeinkhez igazítjuk, s ha nem azért folyamodunk állami támogatásért, hogy felgyorsítsuk annak ütemét, ismét olyan fejlődési útra terelhetnek minket, amilyenre nem vágyunk. A sokéves tunyaság, tétlenség, önelégültség üt vissza azzal, hogy a Székelyföld Băsescu múlékony választási kampányának eszközévé válhat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 760
szavazógép
2009-03-02: Közélet - x:

Remények és kételyek (Miniszterlátogatás után) — Farcádi Botond

Míg Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint van politikai akarat Székelyföld újjáépítéséhez, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nincs meggyőződve arról, hogy valóban számíthatunk a kormány segítségére. Az elöljárók a Boc-kabinet hat miniszterének székelyföldi látogatását értékelve fejtették ezt ki a Háromszék kérdésére.
2009-03-02: Közélet - x:

Neki kell kezdeni a tömbházak szigetelésének — Simó Erzsébet

A megyei, illetve városi költségvetés elfogadása után a lakótársulásoknak kézbe kell venniük a tömbházszigetelés kérdését. Rá kell venniük a lakókat, hogy vállalják az ezzel járó költségeket, mely kevesebb, mint korábban volt, idén ugyanis a kormány állja a felét, harminc százalékot az önkormányzat fedez, a lakónak csupán húsz százalékot kell fizetnie. Tudjuk, ez sem kevés, főleg a nyugdíjasok, az egyedül élő idős emberek, esetleg az éppen most munka nélkül maradtak számára, de a rosszul hőszigetelt lakások fűtése — ahogyan azt idén a hideg hetek bizonyították — nagyon sokba kerül, azt is sokan nehezen tudták kifizetni.