A székelyföldi gazdaszervezetek idei sepsiszentgyörgyi fórumán több mint 300 székelyföldi, partiumi és anyaországi mezőgazdász és szakember a plenáris ülést követően három kerekasztal-beszélgetés keretében áttekintette a jelenkori kihívásokat, rámutatva az önállósodás, a fenntarthatóság és az együttműködés fontosságára.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében, megköszönve a magyar kormány szakmai és pénzügyi segítségét, elmondta, annak hathatós segítségével tartják fenn a székelyföldi falugazdász-hálózatot öt megyében, 34 szakemberrel. Ők naponta segítik a gazdákat a legjobb mezőgazdasági módszerek és új megoldások alkalmazásában, előmozdítják szakmai fejlődésüket képzések szervezésével, és pályázati tanácsadást is nyújtanak. Számos programot, kiállítást, versenyt szerveztek vagy vesznek részt bennük, mint a Bio Székelyföld program, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program, a Böjti Csemege – a Kárpát-medencei kézműves sajtok versenye, a Borszereda borverseny, az Ákovita párlat- és pálinkaverseny, a Nektária székelyföldi mézverseny, az Agrár-vándorbölcső program, a Székely Géngyűrű program, emellett szakembereik segítségével a vidékfejlesztési programok keretében több sikeres pályázatot is magukénak tudhatnak.
A fórum első kerekasztal-beszélgetésének A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrárképzései Székelyföldön volt a témája. A beszélgetésen részt vett dr. Tonk Márton rektor, Kató Béla református lelkész, a Sapientia Alapítvány elnöke, dr. Náhlik András, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Karának dékánja és Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke.
Az egyetem sokat ad a mezőgazdasági felsőfokú végzettség fejlesztésére, így már működik a kertészeti, a tájépítési, az agrár- és élelmiszeripari mérnöki szak. A rektor szerint a hallgatóik húsz százaléka mezőgazdasági szakon tanul. Jó hír, hogy Sepsiszentgyörgyön az új stadionnal szemben elkezték az építkezést, itt agrármérnöki és erdőgazdálkodási szakot indítanak – közölte.
A beszélgetés végén a régebbi kapcsolat megerősítésére a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttműködési megállapodást írtak alá.
A második kerekasztal-beszélgetés Hagyomány és innováció: Generációváltás az agráriumban témával zajlott. Elhangzott, hogy a hagyományos gazdálkodás megtartása szükséges, de ez már napjainkban nem elég, az innováció elengedhetetlen, hiszen a koncentráció világjelenség, a kis és közepes gazdaságok rovására történik, melyek számára megélhetési, fennmaradási utat kell feltárni. Szó volt a mezőgazdaságban dolgozók elöregedéséről, a magyar szakemberek véleménye szerint az anyaország még rosszabbul áll ebből a szempontból. A hozzászólók szerint egy ötven évre érvényes távlati terv kidolgozására lenne szükség a székely falu megtartása érdekében, amihez nélkülözhetetlen a tudás, az innováció, a módszermegismerés és a megvalósítható üzleti terv.
A beszélgetés végén együttműködési megállapodást írt alá a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ, a magyar gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete), a Magyar Nemzeti Agrárkamara (NAK) és a Rákóczi Szövetség.
A harmadik kerekasztal-beszélgetés témája a Gazdaságilag fenntartható gazdaságok működtetése volt, amelyen Becsek László felső-háromszéki burgonyatermesztő, a Biofarm Kft. tulajdonosa, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, prof. dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója, valamint Nagy Péter Tamás Maros megyei húsmarhatartó vett részt.
Becsek László elmondta, a mostani alacsony gabonaárak mellett, amit nagyrészt az olcsó ukrán gabona okoz, a búza termesztése nem nyereséges. Ezelőtt két évvel a búza ára 1,5 lej volt, tavaly pedig szinte felére csökkent (90 banira). A nyereségesség határát a gazda 1,2–1,3 lejes kilónkénti árban látja.
A bemutatott adatok szerint tavaly országszinten 33 ezer hektáron termesztettek burgonyát. A nem elégséges belső termelés miatt Románia egyre inkább importra szorul, 2023-ban a behozott burgonyamennyiség 643 ezer tonnát tett ki. A burgonyával bevetett terület folyamatosan csökken, a statisztikai hivatal adatai szerint 2014-ben 198 ezer hektár, 2019-ben 170 ezer, 2020-ban 98 ezer, 2023-ban 79 ezer hektár volt. 2023-ban a fogyasztói szükséglet elérte a 2,46 millió tonnát, miközben az országban 1,58 millió tonna burgonyát termesztettek. Tavaly tovább rosszabbodott a helyzet, a burgonyával beültetett terület 2023-hoz viszonyítva több mint a felére csökkent, így a hazai termelés az éves szükséglet mindössze 30–35 százalékát tudja biztosítani. A cégtulajdonos szakember szerint most már a burgonyatermesztés elképzelhetetlen klimatizált raktározók és öntözés nélkül, szerinte a fúrt kutak mellett gondolkodni kellene az esővizet felfogó víztárolók építésén is.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint méhek nélkül nincs élet, és ezt kellene megértetni a lakossággal. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban ez volt az egyetlen ágazat, amelynek nem omlott össze a piaca, sőt, a nevelt méhcsaládok száma megduplázódott. Viszont három éve az ukrán és a kínai termék miatt nagyon leesett a méz ára. Az anyaországban a megtermelt méz háromszorosa a fogyasztásnak, nálunk pedig ötszöröse, tehár bőven jut exportra is. Az egyesületi elnök szerint jelenleg nagyon jó exportlehetőség a méhcsaládok kivitele, ezeket az uniós tagállamokban nagyon keresik.
A gazdafórum utolsó felszólalója Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár volt, aki hisz abban, hogy a magyar emberek asztalára a jövőben is csak jó minőségű magyar élelmiszerek kerülnek, meggyőződése, hogy kiemelten fontos a gazdaszervezetek közösségszervező ereje a falvakban, és a gazdák erős szövetsége adja a vidék, benne Székelyföld megtartó erejét.
