Néhány napja botrányt kavart a hazai sajtóban egy színházi hír, melynek „főszereplője” a sepsiszentgyörgyi közönség által is jól ismert, egykor az itteni művészeti líceumban, majd a Bocsárdi László osztályában végző Botond Nagy rendező, aki sok erdélyi és romániai társulatnál dolgozott már, és több nagy sikerű előadás kötődik a nevéhez. A Román Ortodox Egyház (BOR) azzal vádolja a brassói születésű rendezőt, hogy a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban (TNB) rendezett előadása „becsmérlően használja a keresztény vallási szimbólumokat”. Később a színház, majd Botond Nagy, tegnap pedig a Román Színházi Szövetség (UNITER) is reagált a vádakra.
Miután a TikTok-videómegosztón megjelentek felvételek az előadásból, szinte azonnal reagált azokra a közösség, anélkül hogy ismerné Tadeusz Słobodzianek darabját. Elég volt annyit látniuk, hogy egy piros tűsarkú cipőt viselő nő pózol egy kereszten, majd leszáll róla, miközben egy másik, hiányos öltözetben megjelenő nő táncol a kereszt mellett.
A Román Ortodox Egyház (BOR) közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja, hogy elszomorítja a keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata. „Minden kulturális megnyilvánulás hasznos és nevelő célzatú, amennyiben torzítás nélkül tiszteletben tartja a szakrális értelmet. (...) A keresztény szimbólumok tisztelete spirituálisan és kulturálisan egyaránt fontos és szükséges az egyre inkább szekularizált világban, amely hajlik a lelki élet meg nem értő értelmezésére. Ezért elszomorít bennünket a keresztény vallási szimbólumok gyalázkodó használata az Ilja próféta című előadásban, és reméljük, hogy a jövőbeni kulturális események továbbra is tiszteletben tartják a szakralitást és semmilyen módon nem sértik a spirituális értékeket” – áll az egyház állásfoglalásában.
A színház közleményben reagált a kritikára. Hangsúlyozta, hogy az Ilja próféta című előadás nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket, sőt, a lengyel szerző darabjának színpadra állítása a hitről, az emberi meggyőződések törékenységéről és a szélsőségesség mindenféle veszélyeiről elmélkedik. Ez egy olyan művészi megközelítés, amely toleranciára, párbeszédre és az emberi szellem összetettségének mélyebb megértésére ösztönöz. A színház rámutat, a közösségi platformokon megjelent képeket az előadás valós kontextusából kiragadva, a színpadra állítás művészi üzenetét torzítva mutatták be. „Az előadás nem követ el szentséggyalázást és nem a hit kigúnyolására törekszik, hanem éppen ellenkezőleg, mély elmélkedésre hív az ember és az istenség kapcsolatáról, arról, hogyan lehet a hitet befolyásolni vagy eltéríteni” – mutat rá a bukaresti színház.
A méltatlankodás végül odáig fajult, hogy a közösségi médiában magánszemélyek és influenszerek az előadások megzavarására és a színház épülete előtti tiltakozásra, a darab műsorról való levételét követelő megmozdulásra szólították fel a keresztényeket.
Natalia Intotero kulturális miniszter pénteken bejelentette, hogy a tárca új államtitkárát, Demeter Andrást fogja megbízni a „sajnálatos incidens” kivizsgálásával. „Azt gondolom, hogy a kultúrának össze kellene hoznia, nem pedig összeugrasztania az embereket, főleg ilyen megpróbáltatásokkal teli időszakban” – fogalmazott a tárcavezető.
Időközben Botond Nagy egy Facebook-posztban jelentette be, hogy feljelentést tett azok ellen, akik sértegették és fenyegették. „Diszkriminatív üzenetek célpontja lettem a közösségimédia-platformokon. Ezek az üzenetek rendkívül súlyos fenyegetéseket tartalmaznak a testi és lelki épségemet illetően, valamint magyar származásomra vonatkozó sértegetéseket és gyűlöletbeszédet is” – fogalmazott. Hozzátette: a művészi alkotói szabadság alapvető jog egy demokratikus társadalomban, egy művész ellen irányuló fenyegetés és megfélemlítés pedig az alkotása és/vagy a nemzetisége miatt nem csupán az adott személy, hanem a szabad társadalom alapvető elvei elleni támadás.
Tegnap a Román Színházi Szövetség (UNITER) is állásfoglalást adott ki az ügyben, melyben így fogalmaz: „egy 35 másodperces jelenet kivágása az előadásból és szenzációhajhász hírré alakítása, annak megfelelő kontextusba helyezése nélkül a cenzúra totalitárius gyakorlatára és az alkotói szabadság aláásására emlékeztet, melyek a Ceauşescu-diktatúra elnyomásának voltak fájdalmas eszközei”.
