Egyre több jel mutat arra, hogy a kínai autóipar termékei jelentősen befolyásolják Európa egyik legfontosabb ipari szegmensét, az autógyártást. A cursdeguvernare.ro alapján készített elemzésünk arra is rávilágít, hogy az ázsiai ország gazdasági előretörése olyan ágazatokban is kihívást jelent, mint az online kereskedelem, a folyamatot pedig az Egyesült Államok új elnöke által bejelentett védővámok is gyorsítják.
Az európai és azon belül a hazai autóipar várhatóan komoly kihívással lesz kénytelen szembenézni: a kínai óriástermelők offenzívájával. A minta ismerős más szektorból is: a kínai cégek nyomást gyakorolnak a kereskedőkre és Európa-szerte dömpingárakat alkalmaznak.
A világot megszálló kínai vállalatok előretörése az USA által bejelentett vámokkal még hangsúlyosabbá válik, az amerikai vámok ugyanis azzal a kockázattal járnak, hogy a kínai túltermelésből származó áruk Európába kerülnek, és elsősorban az olyan kisebb, importfüggő gazdaságok, mint a Romániáé, még hangsúlyosabban sebezhetővé válnak, hiszen a kínai vállalatok épp a behatolásra alkalmas gazdaságokat keresik.
Két óriás érkezik
A kínai autóipar egyik üdvöskéje, a BYD, az európai autóipar egyik legnagyobb riválisa például bejelentette, hogy 2030-ra a Dacia trónfosztását tűzte ki célul, és az első számú eladóvá kíván válni Romániában. A nagyvárosokban a cég egy sor bemutatóterem nyitását tervezi, ahol hét elektromos és plug-in hibrid modell lesz kapható. Az év végére a hálózat várhatóan 30, majd a következő három év során 60 autókereskedésre bővül. A cég 2025-re 5000 elektromos és plug-in hibrid autó eladásával számol Romániában, ami a kínaiakat az új autók eladása terkintetében egyenesen a top tízbe repítené, modellpalettájuk pedig közvetlen konkurrenciát jelent majd az olcsó Dacia modelleknek. Olyan elektromosautó-modellek lesznek elérhetőek, mint a BYD Atto 2, Seal, Seal-U, Sealion 7, Dolphin Surf, a BYD Dolphin Surf pedig a Dacia Spring közvetlen versenytársa lesz – közölték a cég illetékesei. Az uniós országok által megemelt vámokra válaszul a BYD Szegeden megkezdte első európai személygépkocsi-gyárának építését, amely a következő generációs elektromos járműveket fogja gyártani.
A másik kínai óriás, a Chery megerősítette, hogy az év második felétől több közép- és kelet-európai országban, köztük Romániában is megjelenik. A Chery Tiggo 8 hétüléses egyterűje először csak plug-in hibrid változatban lesz kapható, és úgy tűnik, hogy az új Dacia Bigster közvetlen versenytársa lesz, többek között az ára miatt. A kínai gyártót 1997-ben alapították, és világszerte több mint száz országban van jelen. Olyan, nálunk egyelőre ismeretlen márkák tartoznak a portfóliójába, mint a Chery, Omoda, Jaecoo, Jetour, Exeed és Luxeed. 2024-ben 2 millió autót értékesített, ami éves szinten közel negyvenszázalékos növekedést jelent. Ebből 1,14 millió autót Kínán kívül értékesítettek, ami több mint 20 százalékos növekedést mutat.
A jelenlegi állás
Bár a Dacia termelése 90 százalékban, a craiovai Ford gyáré pedig egészében exportra megy, előbbi hazai piaci részesedése tavaly 30 és 33 százalék között ingadozott, több mint 44 ezer értékesített egységgel. A márkák rangsorában a Toyota (közel 13 ezer), a Škoda, a Hyundai és a Renault következik, mindhárom valamivel több, mint tízezer egységgel. A további rangsor: Volkswagen, Ford, Mercedes, BMW, Suzuki.
Az elektromos autók iránti kereslet Romániában csökkenő tendenciát mutat, hiszen míg 2023-ban piaci részesedésük 10,7 százalék volt, addig tavaly 6,5 százalékra csökkent. Nem úgy a plug-in hibrid járműveké, ami 3,8 százalékról, 4,3-ra növekedett.
A modellek tekintetében a legkeresettebb új autó a Logan az összes új forgalomba helyezett autó tizedével, a Spring pedig az elektromos szegmens élén áll, igaz, csökkenő kereslettel 2023-hoz képest. Érdekesség, hogy ez utóbbi modell szintén Kínában készül, bár a Renault tervei szerint gyártását 2027-től Európába költözteti, hogy elkerülje a Kínában gyártott elektromos modellekre kivetett megemelt uniós vámokat. A helyzetet az is jellemzi, hogy a Renault és a Dacia elektromos és hibrid modelljeibe kerülő akkumulátorok nagy részét is Kínából szerzik be, többek között a Renault (50%) és a kínai Geely (50%) vegyes vállalati partnerségének eredményeként. A helyi piacra vonatkozó kockázat abból is adódik, hogy a kínai autók jelentős része elektromos és hibrid modell, amelyek még inkább relevánsak lesznek a piac számára, ahogy az EU és a román piac előrelép az autógyártásra vonatkozó környezetvédelmi és egyéb szabályozások tekintetében. Emellett a kínai gyártók a leggyorsabban növekvő piaci szegmensekben versenyeznek.
A kínai terjeszkedés a régióban még nagyobb nyomást gyakorol majd a magasan integrált, jelentős romániai gyártóbázisokkal rendelkező európai autóiparra. Így az EU-ban és itthon érvényes vásárlási támogatási rendszert minden bizonnyal módosítani kell a hazai piacok és a hazai gyártók védelme érdekében. Kína ugyanis a termelésben, nem pedig a fogyasztásban érvényesíti a támogatási rendszerét, nem beszélve az európai klímapolitika előírásairól.
Továbbá az amerikai vámok azzal a kockázattal járnak, hogy a kínai túltermelés Európába vándorol, és a kisebb, nyitott, kereskedelemtől függő gazdaságok, mint Románia, rendkívül sebezhetőekké válnak.
Kínai dömping
Az autópiac egyébként csak egy része az úgynevezett Made in China 2025 tervnek. Az autópiacon túl a félvezetők, az orvosi technológia, a légi közlekedés, a hajóépítés és az ipari gépek gyártásában és kereskedelmében Kína szintén dominálni akar. Vagyis a két hazai növekedési potenciállal bíró ágazat, az autóipar és az (online) kereskedelem is célkeresztben van. Ez utóbbi tekintetében a Temu és a Shein inváziója azt mutatja, hogy piacra lépésük nem növelte a teljes piacot, hanem csak a hagyományos platformoktól való elvándorláshoz vezetett. Elemzők szerint ez a két nagyvállalat tisztességtelen versenyt diktál az online kereskedelemben, hiszen nem csak dömpingárut forgalmaz, hanem tisztességtelen előnyt élveznek azáltal, hogy nem tartják be azokat az alapvető szabályokat, amelyeknek minden európai online boltnak meg kell felelnie.
Romániában a két platform népszerűsége az elmúlt két évben jelentősen megnőtt. Bár jelenleg nincs becslés a piaci részesedésükről, ezeket a platformokat az Európai Bizottság VLOP-nak (Very Large Online Platforms – nagyon nagy online platformok) minősítette, ami azt jelenti, hogy a havi aktív felhasználók számát tekintve átlépték az EU lakosságának legalább 10 százalékát. A legfrissebb adatok szerint a Temu több mint 92 millió, a Shein pedig átlagosan 126 millió aktív felhasználóval rendelkezik az EU-ban. Itt kell megjegyezni, hogy a Temu és a Shein csomagjai a két vállalat uniós raktárain keresztül érkeznek Romániába (ezen infrastruktúra terén az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközöltek), ami miatt nem jelennek meg a kereskedelmi adatokban, így Románia Kínával szembeni kereskedelmi deficitje (mintegy 5 milliárd euró 2024-ben) valójában ennél jóval több.
