Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég megbeszélést tartott tanácsadóival, amelyen felkérte őket arra, hogy a harcok enyhülését követően kezdjék meg a választások megszervezését – számolt be a The Economist kijevi kormányzati forrásokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok reményei szerint április végéig sikerülhet tűzszünetet kötni, ami megnyithatja az utat a választások lebonyolítása előtt. Ugyanakkor a szavazás konkrét időpontja csak május elején válhat biztossá – mondták a The Economist forrásai.
Hozzátették: május 5-én jár le a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti döntés határideje, és május 8-án véget érhet maga a hadiállapot is – ez pedig jogi feltétele a választások kiírásának.
A szakértők eltérően ítélik meg, mikorra várható a szavazás, de sokan úgy gondolják, Zelenszkij már nyáron szeretné megtartani azt.
A törvény szerint legalább 60 napos kampányidő szükséges, így a legkorábbi lehetséges dátum július eleje. Az elnök sietségét politikai szándék is motiválhatja: Donald Trump korábban azzal vádolta Zelenszkijt, hogy a választások halogatásával antidemokratikus módon viselkedik (noha háborús helyzetben ritkán tartanak választásokat).
Egyes vélemények szerint nem elegendő két hónap a választások előkészítéséhez. Az ukrán választási bizottság állítólag közölte a parlamenttel, hogy legalább három hónapra van szükség a választói névjegyzékek frissítésére – különösen háborús körülmények között.
Petro Porosenko, az egyik legismertebb ellenzéki vezető szerint a választások legvalószínűbb időpontja augusztus és október között lehet. Véleménye szerint a kampány már el is kezdődött – ennek jeleként látja azt is, hogy Zelenszkij februárban szankciókat vezetett be vele szemben. Bár a hivatalos indoklás szerint a szankciók egy hazaárulási ügyhöz kapcsolódnak, sokan úgy vélik, valódi oka az volt, hogy Porosenko az Egyesült Államokban találkozott Donald Trump több közeli munkatársával.
Egy neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő szerint Porosenko nem jelent komoly politikai veszélyt Zelenszkij számára.
Elemzők szerint az elnök egy júliusi választással próbálhatná meglepni az ellenzéket, kihasználva a rövid felkészülési időt. Az ellenzéki pártok nem támogatják a választások gyors megtartását, mivel szerintük több logisztikai kihívás is akadályozza azt. Serhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezetője szerint már az is nehéz feladat lenne, hogy májusig életképes tűzszünet jöjjön létre. Ennél is bonyolultabb kérdés, hogyan biztosítják a szavazati jogot azoknak az ukrán állampolgároknak, akik külföldön élnek, a fronton harcolnak vagy megszállt területeken tartózkodnak.
