Tavaszonként, amikor a langyos szellő, a bódító napfény megbolondítja a fák rügyeit, mindig rám szabadul a Morchella-láz. Ez egy olyan állapot, amit nem lehet benn, az ágyban kiheverni. Hogy valamennyire enyhüljön, mielőbb ki kell menni a szabadba, bejárni a város zöldövezeteit, az Olt lankáját vagy a Pacé (Orotvány) oldalát, kucsmagomba után felkutatva, körbejárva minden közeli nyárfát. Ez a beteges vonzódásom a kucsmagombaféléket tömörítő, híres Morchellaceae családról kapta a nevét.
Ámde miként jön a képbe a nyár? Egyszerű: környékünkön a kucsmagombák betegesen ragaszkodnak a nyárfákhoz. Különösen a rezgőnyárhoz. Sajnos, kevés van belőle, tiszta nyárasunk nincs is. Nálunk főleg bükkök, gyertyánok, fűzfafélék közé vegyül be olykor, de mivel fáját nem értékelik, előbb-utóbb eltűntetik a helyszínről.
Azonban nem mindenütt van így. Szinte elképzelhetetlen egy sepsiszéki gombásznak, mégis nem messze tőlünk, a Hargitán a (hegyes) kucsmagomba még a fenyvesekben is feltalálja magát. Gyűjtik is a csíki gombászok, hisz nagyra értékelt, keresett cikkről van szó. Értékét növeli az is, hogy szárítással könnyen tartósítható, s így hosszabb ideig értékesíthető. „Áprilisban nő az a faj, amely a magyaroknál, sőt, Németország-szerte olyannyira kedvelt, hogy fonállal átkötve és füzérré összerakva szegről lógatják le, illetve tartósítják, hogy tél közepén is fogyaszthassák” – írja a kucsmagombákról Carolus Clusius magyar kötődésű botanikus 1601-ben kiadott kódexében.
Idényük azonban nagyon rövid, alig pár hétig tart. Ha ezek a titokzatos lények mindent rendben találnak, valamikor áprilisban bukkanak fel, azonban május végén már se hírük, se hamvuk. Lelőhelyük féltve őrzött titok minden gombász számára. Hogy rátaláljon, többet is kell ismernie belőlük, ugyanis természetük kiszámíthatatlan, nem minden évben jelennek meg ugyanazon a helyen. Még akkor sem, ha az időjárási viszonyok (mint minden gomba esetében, a csapadékmennyiség a döntő tényező) látszólag kedveznek. Van, amikor annyira megmakacsolják magukat, hogy több tavaszt is kihagynak, majd pár év múlva, mintha semmi sem történt volna, ismét bőven teremnek. Azt a termőhelyet, ahol egyszer megtaláltuk, mindenképp érdemes minden szezonban meglátogatni, lehetőleg kétszer-háromszor is e két hónap leforgása alatt
Környékünkön öt kucsmagombafaj is megtalálható: a cseh, az ízletes, a hegyes, a fattyú és a simasüvegű. Az első három a gyakoribb és egyúttal a nagyobb kulináris értékkel bíró faj. Sepsiszentgyörgyön (pontosabban annak peremén) csak a cseh kucsmagombát találtam meg. Azonban várható, hogy megjelenjen az ízletes is, ugyanis a szakirodalom szerint kedveli az emberközeli élőhelyeket is: parkokat, kerteket, gyümölcsösöket.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
