A székelyföldi gazdaszervezetek márcus 20-án Sepsiszentgyögyön tartott éves fórumán, amelyen több mint 300 mezőgazdász és szakember vett részt a székely és a partiumi megyékből, valamint az anyaországból, nyolc szekcióülésen a szarvasmarha-tenyésztés, méhészet, zöldség-, gyümölcs-, gyógy-, és disznövénytermesztés, növénytermesztés, sertéstenyésztés, erdő- és vadgazdálkodás, biogazdálkodás, valamint juh- és kecsketenyésztés területén hallgathattak érdekes előadásokat és beszélhették meg az ágazati problémákat a mezőgazdászok.
A szarvasmarha-tenyésztési szekcióban elsőként dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Állattenyésztők Lapjának főszerkesztője és az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetét vezető címzetes egyetemi tanár tartott előadást a járványtani helyzetről az anyaországban, amelyet a száj- és körömfájás megjelenése okozott. A rendkívül ragályos betegség több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon, utoljára 1973-ban fordult elő. Wagenhoffer elmondása szerint Magyarországon eddig hétszer volt járvány a száj- és körömfájás. Dr. Nagy Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója az itthon foganasított járványmegelőzési rendelkezéseket ismertette.
A magyar tarka fajtáról tartott előadást a tenyészegyesület alelnöke, Kovács-Mesterházy Zoltán. Az anyaországban őshonos fajtának számít, a családi gazdaságok marhájának tartják. Ma a tejelő fajták összállományának 3 százalékát teszi ki, az anyaországban 47 000 körüli a tarka tehenek száma. Behatóan foglalkoznak a tejtermelés javításával a szelekció által, amíg 2014-ben 6061 liter volt a tehenenkénti tejátlag, tíz év alatt ezt több mint ezer literrel sikerült emelni. 2024-ben a tehenenkénti átlag 7105 liter volt. De léteznek olyan gazdaságok is, ahol az átlag meghaladja a 9000 liter tejet, például 2023-ban a hajdúböszörményi Béke Kft.-nél 9518 liter, a Hunland Service Kft.-nél 9741 liter volt.
A gyors nemesítési eredményt a genomvizsgálatokon (génvizsgálat) alapuló tenyészértékbecslésnek köszönhetően érték el, ezzel sokkal rövidebb idő alatt megállapítható egy állat tejtermelő képessége, illetve a bika javító tenyészértéke. Ugyanakkor már használják a párosítási programot is, ami azt jelenti, hogy a tehén számára számítógépes program segítségével megkeresik a legmegfelelőbb tenyészbikát a fedeztetés céljából.
Még néhány szót érdemes ejtenünk a precíziós állattartásról, a szarvasmarha-szekció előadói közt volt ugyanis a marosvásárhelyi Lely fejőrobotokat, etetőrobotokat és farmvezetési számítógépes programokat forgalmazó cég képviselője. A cég mottója: valós időben láthassuk, mi történik minden egyes négyzetméteren az istállóban. Valóban, aki kipróbálta és vásárolt fejőrobotot a megyében, az csak dicsérni tudja, az állat komfortérzetét javítja a fejés alatt, nőtt a tejtermelés, nincs túlfejés és így ritkább a tőgyfertőzés, nem igényel emberi munkaerőt. A számítógépes program pedig mindent képes regisztrálni a kérődzési grafikontól, az állatok mozgásának mérésétől az optimális inszeminálási pillanat jelzéséig. A fejőrobot nem olcsó, de örömünkre néhányan már pályázatok útján vásároltak ilyent a megyében, így az árkosi Spicom, a kőröspataki Zsombnorb, a gidófalvi Gidomilk, az angyalosi Váncsa Jenő már használja ezeket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
