Magas a roma gyerekek szegregációja a romániai magyar nyelvű oktatásban a Bálványos Intézet és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet új oktatási barométerének eredményei szerint, melynek roma jelenlétre vonatkozó vetületét tegnap ismertették – közölte Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.
Amint elmondta, a Bálványos Intézet és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által végzett adatfelvétel során minden romániai oktatási helyszínt lekérdeztek, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Az adatbázist az általános iskolát követő képességvizsga eredményeivel és a beiskolázási számokkal is kiegészítették.
A kutatásnak a roma jelenlétre összpontosító, kolozsvári szociológusok és politológusok által végzett feldolgozása során kiderült: a romániai magyar nyelvű oktatásban részt vevő 115–120 ezer diák 14 százaléka, 16 ezer tanuló magyar nyelven beszélő roma. A roma gyerekek aránya az oktatási szintekkel fordított arányban csökken: míg elemi oktatásban 20 százalékot tesznek ki, a középiskolai elméleti oktatásban már csak 0,6 százalékot, ami 75 diákot jelent. Körükben nagy a lemorzsolódás, és aki általános iskola után folytatja tanulmányait, többnyire szakiskolába kerül – mondta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója.
A roma tanulók aránya a Partiumban a legmagasabb: Szatmár megyében a magyarul tanuló diákok 40, Bihar megyében 30 százalékát teszik ki. Főleg falusi és kisvárosi oktatási helyszíneken tanulnak, aminek részben az az oka, hogy a magyar szülők inkább a közeli városokba íratják be gyermekeiket. A kutatás szerint a roma diákok háromnegyede már elemi iskolában roma többségű oktatási helyszínen tanul, és olyan városokban is ilyen helyszínekre „zsúfolják be” őket, ahol a település szintjén nem magas az arányuk. Az elemi oktatásban 60 százalékuk tanul roma többségű oktatási helyszínen, és ez az elkülönülés diszkriminációval is társul, mivel ezeknek a tanintézeteknek rosszabb az infrastrukturális felszereltségük – közölte Toró Tibor. Ezeken a helyszíneken az iskolai lemorzsolódás lényegesen nagyobb az átlagosnál, és az általános iskola után a leglátványosabb: a nyolcadikos diákok esetében százból nyolc írt továbbtanulásra jogosító jegyet minden tárgyból a képességfelmérő vizsgán. A tiszta magyar vagy minimális roma jelenlétű iskolákban ez az arány 50 százalék – mondta.
Toró Tibor rámutatott: főként Szatmárnémeti, Nagykároly és Székelyudvarhely térségében jellemző, hogy a falusi oktatási helyszínek roma többségűek, mivel a nem roma szülők városi iskolába járatják gyerekeiket. Szerinte a jelenség létrejöttében az oktatási rendszer is közrejátszik azáltal, hogy a beiskolázási tervben helyet biztosít a vidéki magyar diákok számára. Ezeken a helyszíneken az oktatás minősége gyengébb, kevés a címzetes pedagógus, ritkábban vesznek részt képzéseken, így az itt tanuló diákoknak nagyon alacsony az esélyük, hogy leérettségizzenek, egyetemre járjanak – mondta. A felmérés romániai magyar nyelvű oktatási helyszíneken önkitöltős és telefonos lekérdezéssel, 885 kitöltött kérdőív alapján, 2024 áprilisa és júniusa között készült.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
