Ünnep volt Jeruzsálemben. A városba vezető út zsúfolásig megtelt. Megérkezett Jézus is. Egy szamár hátán ült.

– Milyen izgalmas – suttogták az emberek.
– Talán Jézus csodát tesz majd az ünnepen!
– Valami országról beszélt. Talán ő lesz a király!

Örömmel üdvözölték és pálmaágakat lengettek felé.
– Éljen a király! – kiáltotta valaki.

Jézus bement a templomba. Piac volt a templom udvarán, az árusok ünnepi portékáikat kínálták.
– Ez így nem jó! – kiáltott Jézus. – A templom az imádság háza. Ráadásul megraboljátok a szegényeket!

Felborította az árusok asztalait és mindenkit kizavart. A papok és tanítók mérgesen súgtak össze:
– Jézussal csak baj van. Meg kell szabadulnunk tőle.
Jézus tudta, mit terveznek ellene. Megkérte a barátait, hogy készítsék elő az ünnepi vacsorát, amelyet együtt esznek meg. Jézus megtörte a kenyeret és azt mondta:
– Nemsokára megtörik a testemet.

Öntött a borból, és így szólt:
– Nemsokára kiontják a véremet. Amikor majd újra együtt ültök az asztalnál, emlékezzetek rám. Ne felejtsétek el, amit Isten szeretetéről mondtam. Ne felejtsétek el szeretni egymást!
A barátai nem értették, miről beszél... kivéve Júdást, aki észrevétlenül otthagyta őket.
Vacsora után Jézus és a barátai egy olajfaligetbe mentek, és a szabad ég alatt aludtak. Jézus ébren volt és imádkozott:
– Atyám, félek, mert nehéz órák jönnek. Ha meg kell történnie, akkor légy velem!
Amint befejezte, visszaért Júdás. Gonosz tervet eszelt ki a papokkal és a tanítókkal együtt. Katonákat hozott magával, akik elfogták Jézust.
A papokhoz vitték.

– Amit Istenről tanítasz, az mind hamis! Ezért büntetést érdemelsz! – mondták Jézusnak.
Elvitték a római helytartóhoz, Poncius Pilátushoz is. Azt állították Jézusról, hogy bajkeverő. Elérték, hogy Pilátus halálra ítélje őt.
Jézust keresztre feszítették és meghalt.

Este, mielőtt lement volna a nap, néhány barátja eljött érte, és elvitték a holttestét. Egy sírboltba helyezték, és egy nagy kővel lezárták a bejáratát.
Jézus reményt és örömet hozott nekik, ezért másnap nagyon szomorúak voltak. Vajon örökre elveszítették?

Harmadnap korán reggel néhány asszony Jézus sírjához igyekezett. Egymás között beszélgettek:
– Nem jöhettünk tegnap. Az a nyugalom napja volt. Most tudunk először és utoljára szépen elbúcsúzni tőle.
Amikor odaértek a sírbolthoz, látták, hogy nyitva van, és a követ valaki elhengerítette. Két angyalt találtak bent, akik így szóltak hozzájuk:
– Jézus nincs itt. Újra él!

Az asszonyok szaladtak, hogy elmondják a többieknek is. Péter és János együtt mentek, hogy saját szemükkel lássák az angyalokat, de csak az üres sírt találták ott.
A magdalai Mária a sír közelében volt, amikor meglátott valakit. „Biztosan a kertész” – gondolta.
– Te vitted el őt? – kérdezte.

Amikor a férfi megfordult, hogy válaszoljon, Mária felismerte. Jézus volt az! Valóban feltámadt! Ezután bátran elindultak, és elmondták mindenkinek az örömhírt Jézusról.