Romániának idén 25 milliárd lejjel kell növelnie bevételeit ahhoz, hogy tartani tudja a 7 százalékos hiánycélt. Ennek jelentős részét képezheti az áfa 2 százalékpontos emelése és a hatékonyabb áfabeszedés. Ezek az intézkedések a szükséges 25 milliárd lejből mintegy 24 milliárd lejjel többet tudnának bevonni az állam kiadásait fedező költségvetésbe.
A Termene.ro elemzése szerint Romániának 2025-ben legalább 25 milliárd lej többletbevételre van szüksége, mint tavaly, ahhoz, hogy teljesítse költségvetési kötelezettségvállalásait, vagyis a költségvetési hiányt a GDP 7 százalékában meghatározott kritikus küszöbérték alatt tartsa. „Románia még ebben az összefüggésben is megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben a GDP 7 százalékában meghatározott hiányon belül marad, ugyanakkor a következő években is folytatja ezt a pályát, ahogyan azt az Európai Bizottsággal egyeztetett középtávú nemzeti költségvetési és strukturális terv előírja” – áll a pénzügyminisztérium sajtóközleményében. Ebben a feszült helyzetben az áfa (áruforgalmi adó) ismét a költségvetés fenntarthatóságáról szóló viták középpontjába került. A kormány azt fontolgatja, hogy júliustól 2 százalékponttal megemeli az áfakulcsokat, ugyanakkor folytatja az ellenőrzést hatékonyabbá tevő digitalizációra és az adócsalás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket.
Tekintettel arra, hogy az áfa a költségvetés legfontosabb bevételi forrása, ezeket az intézkedéseket elengedhetetlennek tartják a román állam pénzügyi szükségleteinek fedezéséhez az elkövetkező időszakban. A Clever News Centre által megszerzett adatok szerint az adóhatóság 24 és 25 milliárd lej közötti többletbevételt prognosztizál az idén az áfa beszedéséből. Más adók, például az ingatlanadó vagy az úgynevezett luxus emelése várhatóan legfeljebb 3 milliárd lej bevételt hoz. Ezzel szemben a hatékonyabb áfabeszedés 18 milliárd lejjel több bevételt hozhat.
Marcel Boloș korábbi pénzügyminiszter szerint 2024-ben Románia több mint 120 milliárd lejt szedett be áfából az állami költségvetésbe. Ez mintegy 15%-os növekedést jelentett 2023-hoz képest, ami több tényező együttes hatásának köszönhető: a nagyobb behajtási aránynak, az adóhatóság digitalizálásának és bizonyos kvóták kiigazításának. Ezen túlmenően Románia jelentős előrelépést ért el az úgynevezett „áfahiány” – az elméleti és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség – csökkentése terén. Kormányzati elemzések szerint 2022-ben ez a rés 30,6% volt, ami 4,2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Feltételezve, hogy az emelkedő tendencia 2025-ben is folytatódik, és az áfabeszedés legalább további 15 százalékkal emelkedik, ez körülbelül 138 milliárd lej bevételt eredményezne, 18 milliárd lejjel többet, mint 2024-ben.
A becslés kizárólag a jobb beszedésen alapul, a kvóták változásának figyelembevétele nélkül. Azonban 2025 első három hónapja alatt az áfabeszedés nem hozta a kívánt növekedést, várható tehát az áfakulcsok emelése – vélik a szakemberek.
A kormány által elemzett másik forgatókönyv, amelyről az Economica.net korábban beszámolt, az áfakulcsok 2 százalékpontos emelése idén nyártól. Ha az új kulcsok 21, 11 és 7 százalékra nőnek, és a bevételeket egyenletesen osztanák el az év folyamán, akkor az új értékek az év utolsó hat hónapjára vonatkoznának. A becslés szerint egy ilyen intézkedés 2025 végéig 6,3 milliárd lej pluszbevételt hozna az állami költségvetésbe. Ebből következik, hogy az ANAF így a jobb áfabeszedésből és a kulcsok 2 százalékos emeléséből legkésőbb júliustól elérhetné a 24 milliárd lejes küszöböt, de csak akkor, ha az emelés a jelenleg kedvezményes kulcsokra is vonatkozna.
Mint ismert, jelenleg a következő kulcsokat alkalmazzák: a legtöbb termék és szolgáltatás után 19 százlékos áfát kell fizetni, élelmiszerekre, gyógyszerekre, szálláshelyekre, ivóvízre az éttermek kivételével 9 százalékot, könyvek, újságok, tankönyvek és bizonyos típusú lakások ellenértékéből 5 százalék forgalmi adót szed be az állam.
Az elemzők felhívják arra is a figyelmet, hogy az új áfakulcsokat nem alkalmazzák automatikusan és azonnal. Az adójogszabályok és az alkotmánybíróság határozatai szerint, ha a törvény kifejezetten előírja, az emelés a Hivatalos Közlönyben való közzétételt követően azonnal hatályba léphet, ám általában 30, 90 vagy 180 napos átmeneti időszakot adnak a cégeknek és intézményeknek az alkalmazásra. Az adózás kiszámíthatóságának elvét kötelező tiszteletben tartani, és az észszerű alkalmazkodási időszak nélküli változtatások alkotmányellenesnek tekinthetők.